A Talpon Síelést Kedvelők Társasága néhány napot Kitzbühelben és környékén töltött önfeledt kikapcsolódás céljából. Ismét nagyszerű csapat jött össze, annak ellenére, hogy a kemény magból sokan hiányoztak. Az újak azonban minden téren helyt álltak.
Útban a tetthely felé Salzburgban kulturális programon vettünk részt. Felkerestünk egy kolostort, ahol a szerzetesek egy régi mesterséget űznek. Társaságunk emelkedett hangulatban folytatta útját Mittersill felé ahol szállásunk volt. Valamit félreérthetett a háziasszonyunk, mert nem úgy tűnt mint aki várt volna minket, annak ellenére, hogy előleget fizettem és írásban visszaigazolta foglalásunkat. Végül is az apartmanokat megkaptuk és kezdődhetett az ismerkedési est. Itt kell megemlítenünk Feri barátomat, aki először csatlakozott hozzánk, és mint jó vendéglős magára vállalta a talpon csúszók étkeztetését. Elő voltak készítve a minőségi fogások, amik percek alatt az asztalra kerültek. Többen meg is fogadták, hogy ha arra járnak felkeresik a Molnár Vendéglőt.
Első napra a Zillertal Arénát céloztuk meg. Itt még nem jártunk úgyhogy nagyon vártuk, mit tartogat számunkra a hely. Szerettük volna egy nap alatt besíelni az egész terepet, de ez sajnos nem sikerült. Ennek fő oka az volt, hogy a sítérképet egyikünk sem tudta megfelelően értelmezni. Krimmlnél csatlakoztunk be a rendszerbe és célunk az azonnali továbbcsúszás volt, hogy majd zárás előtt csúszunk az autók közelében. Azonban másfél órán keresztül képtelenek voltunk megtalálni az átemelő liftet. Aztán meglett, de addigra már majdnem 11 óra lett. Így megittuk az első sörünket és konstatáltuk, hogy nem jutunk el a végére. Dél körülre sokan lettek de a várakozási idő a lifteknél minimális volt. Gondolom az nem jelent meglepetést, ha azt mondom, hogy mindhárom nap csodálatos napsütés volt, ez a Sörapu Tours útjain már megszokhatták a résztvevők. (Erre egyébként 100% pénz-visszafizetési garanciát nyújtunk. A szervezési költség teljes összegét visszafizetjük, ha nem sütne a nap!)
A pályák és a hó minősége kiváló volt, csak a népszerűbb pályák buckásodtak délutánra. Ilyenkor kell a feketével jelzetteket keresni, hiszen azt nap közben kevesebben használják.
Mindenki megtalálta stílusának leginkább fekvő lejtőket, kinek a carving, kinek a rövid lendület, de mindenekelőtt talpon! A felvonók modernek, a hütték jók, barátságosak és sok a magyar alkalmazott itt is.
Március van, hosszabbak a napok, 6 órakor nyugszik a nap amit mi ki is használtunk. Egy olyan hüttébe rendezkedtünk be 4 óra tájban amitől már a parkolóba lehet siklani. Itt (jäger)teadélutánt tartottunk és a naplementével mi is lekerültünk a völgybe.(Pontosan nem emlékszem hogyan…)
Este Feri bakonyi sertésszeletet készített nekünk galuskával amit sörrel, borral vodkával no és volt aki oxigényes vízzel öblített le. Alvás nem nagyon volt mert néhányan horkolásból is jól vizsgáztak.
Reggelenként Lacanator készíti a tojásrántottát ez már nálunk hagyomány ezt most is meghagytuk neki. Időben indultunk pénteken, hiszen Kitzben akartunk parkolni az esti apres ski reményében.
Kitzbühel azt nyújtotta amit szokott. Változatos pályák, sok ember, divatbemutató a síöltözetek terén. A hütték teraszai tömve, ragyogott a nap. Akit érdekelnek részletek az olvasson vissza a Kitzbühel topikban mert korábban én és Csabor is részletesen leírtunk majdnem mindent. Nagyon rákészültünk az esti bulira, de valahogy elkerültük egymást. A naplementét nyugágyakban fekve vártuk meg. Ennél jobb sínapot elképzelni sem lehet.
A búcsúeste Feri sztoganoff pulykája tette feledhetetlenné amit ezen az estén is higítottunk különböző tudatmódosító szerekkel. Még kiveséztük egymás síelését, bánkódtunk, hogy nincs a társaságban egy felszerelés-szakértő sem így élezés és vaxolás nélkül pihentünk le.
Utolsó nap a Zweitausender oldaláról közelítettünk, a Panoramabahnnal mentünk fel. Mint mindig ezen az oldalon most is jobbak a pályák köszönhetően a kevesebb embernek. Bár a frekventáltabbak itt is buckásodnak de ennyi testmozgás kell is. Dél körül riadalmat okozott, hogy kiderült órák óta nem jár a Bärenbadkogel II lift. Számunkra gond lett volna ha ez így marad, mert dél körül a jochbergi pályákon voltunk és ez a lift juttat vissza minket. Szerencsére néhány óra alatt megérkezett az alkatrész és rövid próbajáratás után elkezdődött a személyszállítás is. A felvonó alatti fekete 63-ast értelemszerűen egész nap nem lehetett használni, így amikor elindult a lift egy szenzációs minőségű pályán síelhettünk. Kár hogy már nem volt idő több csúszásra, indulnunk kellett vissza, hisz volt még pár felvonózás a parkolóhoz. Egy gyors kasnockerl egy hüttében és indultunk haza.
Hamar elszaladt ez a 3 nap, de sebaj, mert szombaton folytatjuk Hochwurzenen.
Keresés
21 cm
