Uppony, azaz upp.. potty. Kezdő síelők jelszava szűzhavas próbálkozások esetére. Na akkor pottyanjunk egy jót.
Fenntartom a jelentkezésemet, vállalom a sátoros megoldást (ha nem lenne kihasználva a lefoglalt szállás-kontingens, akkor örömmel megyek házon belüli szállásra).
Sátoros megoldásom apropóján emlékezetembe jutott moszkvai egyetemi létem 1964 őszének diák-szervezésű "csillagtúrája" egy városon kívüli (70-80 km) csodás erdős területen.
Orosz diáktársaink gyönyörű dalokat énekeltek, természetesen gitár-kísérettel, mi hárman magyarok sehol sem voltunk a "fel megy a legény a meggyfa tetetjére, meg a zöldre van a zöldre...., kiskút, kerekeskút" és a többi, még a szlovákiai, nálunk sokkal több magyar népdalt és jobban éneklő valódi szlovák barátunk is inkább elmerült a lágy orosz dallamokban.
Ez az októberi kirándulás merészít arra, hogy vállaljam a sátorozást. Nem az akkor elfogyasztott vodka-mennyiség (igen rossz minőségű krumpliból készült volt), hanem a technikai ismeretek:
/a Hugenotta háborúk alatt vált ismertté a mondás: tarsd hidegen a fejedet, melegen a lábadat, szárazon a puskaport./
"melegen tartani a lábadat": kiváló módszerként tanultam meg az újságpapírból készített "kapca" jellegű lábcsomagolást, amire az akkor és ott nagyon nagy értéket képviselő nylon-zacskót húztuk.
Egyébként éjszaka mínusz 3 fokig hűlt a levegő, egyrétegű sátrakban aludtunk. Igaz, 20 évesek voltunk.
WFeri