Mivel nagyon kezdo sielo vagyok, nem a si esesrol irok. Megis ugy gondolom idevag a dolog.
A gyermekkor elmultaval, valahogy az ember elszokik attol, hogy essen, es nem tudjuk elfogadni, hogy bizonyos sportok resze az eses. Sarkitva, ha nem esunk akkor nem probaltunk ki semmi ujat, nem tanultunk semmit. Montizas kozben parszor kenyszerulok bokorral fekezni, vagy neha oldalra el kell esni, hogy ne elore essen az ember. Ezek ugyan nem veszreakciok.
Snowboard resze, a gyakori eses, nagyon fontos tehat hozzaszokni. Nem szabad ugy felfogni, hogy baleset... hanem csak egy nem szep megallas. Ha ezt elfogadja az ember, nem fog gorcsosen ragaszkodni az elegansabb megallashoz, igy nem gorcsosen fog esni, esetleg van ideje "leulni" a hora. Az esest tanitani kell itt, pl hogy ne csukloval akarjuk megallittani a felenk zuhano foldet.
A bemelegites reszekent allo helyzetbol elore, es hatra is szoktam "esni".
Sifutasoktatason is mutattak hogy hogyan kell esni, igaz ezt azert, hogy utana a felallast mutassak meg.
Sielest is ugy kezdtem, hogy felloktek (nagyon kis sebessegnel).