Én voltam aki az ingyenes síliftes topicot nyitottam.
Bocs, lehet hogy csak rosszul érzem, és tudom hogy segítő szándékúak a hozzászólások, de a lentiekből mégiscsak elég negatív hangélt véltem kiolvasni.
Bár biztosan nem fogok osztatlan sikert aratni, lássuk az én szemszögemből. Nyilván több évtized tapasztalatával és profi szemlélettel máshogy látjátok a világot...
Pár éve úgy kezdtem, hogy szóltam az egyik haveromnak, hogy ugorjunk ki Ausztriába, próbáljuk ki a síelést. Kért is kölcsön az egyik ismerősétől mindkettőnknek lécet, bakancsot és hajrá. Mönichkirchen közel van, frankó, reggel indulás. Sok hó volt és ment a pálya alján az a kb 20m-es köteles, azonnal neki is álltunk. Egy óra után feltűnt, hogy hosszú lesz ez a léc nekem tanulni, meg olyan nehéz volt, szinte esélyem sem volt elfordítani. Szerencsére találtunk egy magyar oktatót aki épp ráért, kezdetét vette az első óra. Aztán a második... rengeteg hasznos tanácsot kaptunk a síelésre és a felszerelésre vonatkozóan is. Másnap visszamentünk, még egy kis gyakorlás az oktatóval és mivel tényleg nagyon jól és látványosan haladtunk irány a hegy (oktató nélkül). Eltelt sok lesíelt nap mire ismét felvetődött az oktató kérdése, de a mozdulatok, testtartás nagy része már berögzült (naná, hogy nem a legjobban) ... Azóta is - amennyire telt - vettem igénybe oktatást, de teljesen nem sikerült kijavítani a hibákat. Tisztában vagyok vele, hogy nem szép testtartással síelek, ráadásul tutira van jó pár olyan mozdulat, amit az optimális energiaráfordítás helyett a többszörösébe telik kivitelezni. Mentségemre legyen szólva, amikor kezdtem nem volt internetem és nem volt egyetlen síelő ismerősöm sem!!! Tavaly vettem egy jó lécet és most a hasznos tanácsaitok révén (ezúton is köszönöm mindenkinek a tippeket, főleg neked AAron) egy jó bakancsba szeretnék beruházni.
Nekem pl meg sem fordul a fejemben hogy valakit tanítgassak, hiszen sem az elméleti sem a gyakorlati tudásom sincs meg, ráadásul valszeg idegzetem, türelmem sem lenne hozzá. Ha újra kezdhetném, akkor csak oktatóval!! De ez a hajó elment :( A másik topicban is írtam hogy én csak tájékozódtam a lehetőségekről, az oktató nem az én döntésem. Mellesleg a kettő miért zárná ki egymást?
A LENTI HOZZÁSZÓLÁSOKKAL SZINTE TELJES MÉRTÉKBEN EGYETÉRTEK, DE szerintem számtalan féle/fajta/lelkű/felfogású ember van, ezért az ok is számtalan lehet, hogy miért nem oktatóval kezdi. Pl. néhány:
- eszébe sem jut, ahogy nekem sem. Aki nem látta élőben, és nem kapott hasznos tanácsokat, miért gondolná hogy oktatóra van szüksége? Bár a lenti számítógépes példa kicsit meredek, de pl a korcsolyázás szerintem hasonló kategória. Nagyon nehéz jól megtanulni, óriási a sérülésveszély (törött, kificamodott testrészek) és ráadásul egy műjégpályán több száz ember van bezsúfolva egy 30 méteres kis jégdarabra!! Kíváncsi lennék, hogy akik valamelyest elsajátították a korcsolyázást, azok közül hányan vettek igénybe szakoktatói segítséget. 0,1%? Vagy optimista voltam? :)
- lehet hogy ő a keménycsávó. Mit nekem síelés meg síoktató? Majd rájön :))
- lehet hogy annyira félénk, vagy szégyenlős. Viccesen hangzik, de ilyen is van.
- stb
Ami pedig az anyagiakat illeti, ez az egyetlen pont amiben nem értünk egyet.
Aki megteheti, hogy X százezer forintot költ évente a síelésre, emellett 3-4 évente még lécet és bakit is vált annak igaza van. Mit számít emellett ötvenezer forint. De sajnos nem mindenki van így ezzel. Az pedig tetszik nem tetszik el kell ismerni, hogy az oktatás drága, főleg az egyéni. (most sem azt mondom hogy nem éri meg, de drága)
Utánajárással, akciókkal, szervezkedésekkel azért lehet a síelésben is jó árat kifogni.
Pl: tavaly az egyik haverom rábeszélésére részt vettem egy nagyrészt diákokból álló csoportos síelésen. Praebichl 4nap sí / 3 éj teljes ellátással!, pályaszállással, útiköltséggel 63 ezer HUF. Kollégiumi szint, nem éppen háromfogásos vacsival, de elment.
Nagy részüknek ez volt az egyetlen síelése a szezonban, és ha megkérdeztek volna bárkit hogy két nap de oktatóval, szerintetek mi lett volna a válasz?
Sokat nem értek a síeléshez de volt akinek a testmagasságával megegyező, még az a régi egyenes léce volt, ránézésre is gumicsizma keménységű, egy vagy inkább két számmal nagyobb bakancsa. De élvezték, piszkosul élvezték, a vigyor nem ült le a szájukról. Ami azt illeti én is... életem talán legjobb egybefüggő 4 napja volt.
Nyilván közületek sokakat mosolyra fakaszt, de sajnos a magyar síelésnek ez is a része...