Előzmény és válaszok a Bánkút topikból

Kedves Levente!

Vegyszeres hóágyúzás már kiment a divatból. Ma már egyszerű vízzel működnek a hóágyúk.

Évekkel ezelőtt rendszeresen Aranyidára jártunk iskolás gyerekekkel síelni. Ott az olvadékvizes hóágyúzást hasztálnák, vagyis a patakból veszik a vizet. Egyszer, amikor -10 fok volt, megkérdeztem az üzemeltetőktől, hogy miért nem hóágyúznak, hiszen alig van hó a pályán és hideg van. Azt válaszolták, hogy ha hideg van, akkor nincs víz a patakban, ha meg meleg van akkor nem lehet ágyúzni.

Egyszóval ha már valaki beleölne néhány száz milliót abba, hogy kiépítse a hóágyúrendszert Bánkúton, akkor biztos, hogy nem várna az esetleges olvadékvizre, hanem felnyomná a vizet a Hámori tóból. (lásd Mátraszentistván)

De mindez nem gond Szilvásváradon. A patak és a tó a sípálya aljában van, nem kell messziről odaszivattyúzni. A parkolók, a büfék, az éttermek, a panziók szintén készen állnak és télen kihasználatlanok.

Szilvásváradnak elég nagy az idegenforgalma. Ha megépülne a libegő, akkor télen-nyáron használható lenne, ezáltal gazdaságosan működhetne.

Bánkúton libegőről álmodni sem lehet. (szerintem a RADAR állomás miatt nem is engedélyeznék)

Azután ott van az őrzés problémája. Megoldhatatlan feladat Bánkúton, távol mindentől. (vagy csak igen drágán oldható meg)

Ha rajtam múlna, én Bánkutat visszaadnám a kirándulóknak, és a hegyibringásoknak. A sípálya használható berendezéseit pedig átvinném Szilvásváradra. (pl. felvonó, ratrak, motorosszán, stb.)

Ez a műhó definíció valós? Mert akkor én lemaradtam valamiről!
Eplényhez közel van a Péti Nitrogénművek, ezért megy ennyire a hóágyúzás?

Kedves magnum56!

A hó természetesen nem árt a növényeknek, de a műhó az nem hó. Vegyszerekkel, pl műtrágyával készítik, hogy tartós maradjon, a meleget is bírja. Így akár még +6 fokban is lehet hóágyúzni, bár ez Magyarországon nem szokás. Mindenesetre ez az akadálya többek között a Nemzeti Parknál, mert ez már hatással lenne az ottani növénykultúrára.

Valóban olvadék vízzel és csapadékkal lehetne hóágyúzni, de ez nem azt jelenti, hogy amikor olvad, akkor kell lőni a pályákat. Az olvadékvizet az év folyamán a csapadékkal együtt egy tározóban kell összegyűjteni a sícentrum aljában, és azt a következő szezonban hóágyúzásra felhasználni. Így megy ez nagyon sok helyen, pl. Sátoraljaújhelyen is.
Bánkúton lenne elegendő víz egy tározó esetén, hisz az éves csapadékmennyiség elegendő.

Abban igazad van, hogy a remény hal meg utoljára, ezért is hiszek Bánkútban. Addig,pedig, amíg semmi nem történik, csak a havas napokat tudjuk várni.

Szóval sok-sok havat kérek február és március hónapokra és találkozzunk kint a pályán egy jó síelésre!

Kedves Levente!

Az én ismereteim szerint télen a hó nem árt a növényvilágnak. Sőt. A mazőgazdászok szerint a hó védi az ősszel elvetett növényeket, nem pedig pusztítja.

Szerintem befektető akkor sem lenne, ha szabadon lehetne hóágyúzni, mert épeszű ember befektetési céllal nem fog beruházni Bánkúton, amikor előre látható, hogy sohasem fog megtérülni a befektetés.

Szerintem le vagy maradva, a Magas-Tátrát rohamléptekkel fejlesztik.

Azt írod, hogy nem a víz a probléma Bánkúton, mert olvadékvízzel lehetne hóágyúzni. Tudod, ha meleg van és van olvadékvíz, akkor nem lehet hóágyúzni a meleg miatt. Ha meg hideg van, akkor meg nincs olvadékvíz. Egyébként is, Bánkút a Bükk tetején van, honnan lenne elegendő mennyiségű olvadékvíz?

Azt írod, hogy hiszel Bánkút felvirágzásában. Hát, hinni azt lehet, de ezt én nagyon kevésnek tartom. És mint látod az égiek még egy kis havat és hideget sem adnak, nemhogy Bánkút felvirágoztatásán dolgoznának.

De mint monani szokták, a remény hal meg utoljára.

Kedves magnum56!

Természetesen úgy gondolom, hogy Bánkutat érdemes lenne fejleszteni. Kár lenne veszni hagyni. Ennek akadálya jelenleg főként a nemzeti park. Sokan úgy gondolják, hogy a nemzeti park területén nem szabad hóágyúzni, óvva ezzel a növényvilágot, s áttételesen (tápláléklánc) az állatvilágot is.
Innentől kezdve a pénz dolga is megakad, mert nem lesz befektető, aki ilyen területen fejlesztene.
Ugyanez a probléma a Magas-Tátrában is. Alig-alig fejlődnek Szlovákia többi régiójához képest.
És Szilvásvárad is határeset. Ott sem lehet akármerre pályát kialakítani és hóágyúzni pont az említett okok miatt. Itt a Bükki Nemzeti Park területén ez ma úgy látszik nem megy.
Nem a víz a probléma. Bánkúton sem.
Nagyon sok, az Alpok magas régióiban fekvő síközpontot olvadék vízből hóágyúznak. Igen, a síközpont aljában összegyűjtik az olvadék és a csapadék vizét. Ezt láthatjuk egyébként Sátoraljaújhelyen is.
Ez egyébként környezetvédelmi szempontból járható út lenne. Amiért mégis elakadnak a dolgok, talán a nem megfelelő lobbi és a kényelem. Az emberek többsége csak csúszni akar, de szinte egyikük sem küzd a síközpont fejlesztéséért.
Én hiszek abban, hogy a síklub egyszer még felvirágzik. Optimista vagyok. Kívánom, hogy találják meg a Síklub tagjai azt az embert, aki tud küzdeni a fejlesztésért, tud lobbizni.
Most már aztán jöhetne a hideg és a nagy hó!

Kedves Levente!

Mivel a hóhiány miatt síelni amúgy sem tudunk, így van időnk megbeszélni, hogy mi módon lehetne a Bükkben biztosítani a sízés lehetőségét hosszú távon.

Neked mi a véleményed Bánkút jövőjéről? Melyik variációra szavazol:

1. Bánkút jó így, ahogy van.
2. Bánkutat érdemes és kell is fejleszteni.
3. Valahol máshol kell fejleszteni a Bükkben, pl. Szilvásváradon.

Vagy van esetleg más javaslatod?

(a hóesést mi is szeretnén, de nem rajtunk múlik)

Jó emberek!

Könyörgöm, most ne pénzt kérjetek, hanem hideget és egy kis havat. Mert már nem csak nálunk, hanem lassan a szlovákoknál is megáll az élet e kettő nélkül!