Előzmény és válaszok a Síoktatásról, síoktató képzésről másképpen topikból

Most tényleg azt várod, hogy én magyarázzam meg, hogy mások miért oktatnak úgy, ahogy? :D

Be tudnék linkelni ide olyan videót, amit a velünk együtt síelő kollégák szörnyülködve néztek, de nem lenne túl sportszerű. Aki akarja, rákeres a youtubon, meg fogja találni, hogy milyen katasztrofálisan el lehet rontani egy kezdőt, ha rosszul építik fel az alapjait.

Nem a kiterhelés az elsődleges gond egyébként, hanem a síelés logikájának meg nem értése. Szerintem nem azért oktatnak kiterhelést, mert van vele valami speciális cél, hanem mert így szokták meg. Mindenki és mindig ezt csinálta, akkor miért térnének el tőle. A megértés, a másfajta felépítés, a másfajta módszerek megtanulása időt és energiát igényel.

Idén már meglehetősen sok szakemberrel síeltünk együtt. Többnyire hamar kiderül, hogy érthető és logikus a felfogásunk - ahogy te is így gondolod, ha jól értem. De a második kérdés, hogy ezek mellé mindenkinek oda kell rendelni a módszereket, át kell alakítani a megszokásait, újra kell gondolnia az oktatását - még ha segítünk is ebben. De ez nem egy szolgai világ, meg kell érteni, és úgy alkalmazni. Van, aki nekifog ennek, és van, aki nem.

Nem véletlen, hogy nálunk a síoktatóképzésben kb. 40-50% körül van a hóekeívig terjedő alapiskola súlya. A haladó iskola célja pedig az, hogy a „bőrükön érezve” megértsék a leendő síoktatók, hogy mi és miért úgy szerepel az alapiskolában, ahogy. Minden részletnek jelentősége van ugyanis. (A be nem linkelt videó pl. egy látens kiterhelést tartalmaz, azaz lehet, hogy nem volt direkt repülőzés stb., de a mozgás logikája egyértelműen a külső oldal felé dolgozik.)

"...tehát biztosan van olyan neten aktív síoktató, aki eszerint dolgozik" -- Most tényleg ne mókázzunk, léccci! ;-) Mondom, MINDENHOL: Magyarországon, Szlovákiában és Ausztriában is! Az előző szezon óta figyelek. Egy ideig csak vigyorogtam, hogy jééé, megint kiterheléses hóekéztetést látok, jééé, megint, de aztán már gyanús lett, hogy mindenhol kizárólag azt látok... Az egész merő kíváncsisággal kezdődött, de végül tényleg turkálok a szakmátokban, ezer bocs.

Még egyszer felteszem a kérdést: ki tudja nekem összekötni a kiterheléses hóekézést az élre állítós síeléssel? Komolyan kérdezem, s aki komolyan azt oktatja, kérem, komolyan válaszoljon! Hogyan épül fel az oktatás, ha nincs kontinuitás a kezdő hóekézés és a végső síelés között? Vagy: hol a kontinuitás?

Remélem, hogy valaki válaszol nekem! Itt sok oktató megfordul, biztosan van a témában kompetens személy. Talán ha megígéritek, hogy nem cincáljátok szét, jelentkezik. ;-) Engem a magyarázat érdekel, de tényleg!! Ozsi, egyébként szerintem te tudod, hogyan érvelnek ők.

Nem vagy ám elfelejtve, csak én is olyan véleményre vagyok kíváncsi, ami mellette van. A múltkor én is találtam a neten olyan videót, ahol erősen kifelé dolgozott a hóekeív, tehát biztosan van olyan neten aktív síoktató, aki eszerint dolgozik.

Már megint a profik között kotnyeleskedem, bocs.

Lackóhoz és Ozsihoz is "bekukkanthattam", és engem meggyőztek. Azóta -- ahol csak járok -- figyelem a síoktatókat: mindenhol (hangsúlyozom: MINDENHOL) kiterheléses hóekéztetést látok! Gyakran valamilyen síoktatós kabátban (rá van írva, hogy XY Síiskola) szerepel az, aki tanít... Több emberrel is beszéltem, aki pár éven belül járt síiskolába, és bizony őket is kiterheléses hóekére tanították, s onnan párhuzamosították. Végzett oktatók.

Ha a kiterheléses, csúszó-fékező hóeke a flatterolós síelést készíti elő, akkor manapság miért azt tanítják? Vagy hogyan kötik össze a hóekés előzményeket a kifejlett carving mozgással? (Jelentse most a carving az élre állítós kanyarodást, az egyszerűség kedvéért...) Vagy lehet carvingolni az ívkülső síre dolgozva? Azt meg nem értem, de csak akkor lenne értelme a kiterheléses hóekének -- mint előzménynek. Mindenki carvingról beszél, közben viszont nem az élre állítást oktatják, ha jól értem, mert az ívkülső felé mozdulva nem lehet a belső élekre állítani a léceket.

Köszönöm, ha megtiszteltek a magyarázattal. Figyelek.