Előzmény és válaszok a Gyermek síoktatás topikból

Nagy igazság hogy a pedagógiai kézség sokat számít.
De ugye hiába a jó pedagógiai érzék, ha tévútra visz a tematika. Ha mindkettő magas szinten van, akkor nincs mitől tartani.

Az a helyzet kedves „amatőr szakértők”, hogy a napi 4 – 5, heti 30, szezononként 2 – 300, tíz év alatt akár 3000 kisgyermek oktatását elvégző síoktatók szerint nem a módszer, hanem a gyerek (tanuló) született és idővel felvett készségei – képességei a síoktatás igazi próbakövei. Alapvetően más az a kisgyerek, aki azonnal elengedi a felvonó kötelét, amikor rászólok, (reakcióidő), és egészen más, akit méterekkel előbb kell a cselekvésre felszólítani. És folytathatnám a különböző megoldandó egyensúlyproblémákkal, stb.. Mert MEGOLDÁS NÉLKÜL NEM LESZ FELMUTATHATÓ EREDMÉNY. Így aztán a profi síoktatás nem módszerekről, hanem a problémák megoldás irányába mutató kezeléséről szól. Amiben vastagon benne van, a szülőkhöz való viszony kialakítása, kezelése.
Tévúton jár, aki a (bármifajta) módszerből vezeti le az akár jó, akár a kevésbé jó végeredményt.