Előzmény és válaszok a Visegrád topikból

Szombat délutáni síelésünkön összetalálkoztunk az üzemeltető-tulajdonos Gutbrod Rezsővel. Az oktatás szünetében kijött egy kicsit meglátogatni a pályát. Felvonózik mint mi. Síléccel tesztel, ellenőriz, feladatokat oszt ki. Semmi nem kerüli el figyelmét. Előttem megy a tárcsáson, aztán megvár. Kellemesen elbeszélgetünk egy kicsit a vendégvárásról, az időjárásról, a pályáról, a Dunakanyarról. Aztán csúszunk párat.
Bárki aki úgy gondolja, ha látja, nyugodtan szólítsa meg és mondja el őszintén a véleményét. Könnyű megismerni jellegzetes alakját. Nagyvillámos piros nadrág - fekete kabát sí egyenruhában van és az van ráírva nagybetűkkel a kabátjára, hogy Rezső.
Aztán látom, hogy egy kezelővel közösen nagy munkában vannak, a főnök keményen lapátol. Megpróbálom lefényképezni a történelmi pillanatot, megnyitják a 3/a pályához tartozó tárcsás felvonót teljes hosszban! Így a fenti rész alsó negyedénél-ötödénél lehet már indítani a síelést. Elsőnek Rezső mutatja meg, hogy hogyan is lehet ezt kihasználni. Elindul fentről mint egy katapultról, és pár lendületes ív után rá a nagyugratóra. Majd egy szépen kivitelezett ugrás után lesíel a kis tárcsás aljához.
Ezután beáll a felvonóhoz és ahogy megyek felfelé int, hogy lehet feljebb menni végig. Talán a nagyközönségből elsőnek próbálom ki. Ez az új szakasz azért az indulásnál elég meredek, első körben mindenki bizonytalanul nézelődik, de aztán pár kör után már minden rendben van. Gyermekem is próbálkozik, Rezső biztatja, aztán megtalálja az utat lefelé. Megszokjuk, majd megyek pár lendületesebb kört a 3/a-n. Egyre jobban megjön a kedvem. Megyek egy kört innen, a katapultról indulva egy éles kanyarral le az 1/a nagypályán. Sebességem valahol a határaim szélén. Dúsul bennem az adrenalin, borzongok. És nagyon élvezem. Gond nélkül lehet pörögni, persze, hogy még párszor ezt megcsinálom!
Elnézést a képek minőségért. Kamerás mobil és a fényviszonyok ebben a borongós januári hétvégén 4 óra felé már nem a legjobbak voltak.