A kérdés csupán azt, hogy mit értünk ugyanaz vagy nem ugyanaz alatt... :) Az emberi test és a rá ható fizika valamennyire mindannyiunk esetében ugyanaz, tehát a síelésünk is valamennyire egységes lesz. Sajnos a nagy eltérések többnyire egészségtelenek vagy veszélyesebbek.
A tegnap belinkelt képek pl. egészségtelenek, és csak azért nem kockázatosak, mert az elkövetőik évi 200 nap rutinjával ezt kezelni tudják.
Pl. hány orvos javasolja, hogy ne síeljen valaki, ha van valami derékproblémája vagy tartjuk a síelést a térdre egészségtelennek?
Vagy mennyire tartjuk veszélyesnek a balesetek szempontjából?
A hoké, az x-láb (élettani nevén valgus térd) vagy a derékkal rántott élváltás káros az ízületekre. Ha valaki megtanul enélkül síelni, akkor viszont kifejezetten hasznos és regeneráló hatású lesz a síelés... :)
És hányan vannak, akik kipróbálták, hogy lényegesen fejlődik a sítechnikájuk? Aki mindig ugyanúgy síel, ahogy éppee sikerült, mert neki az okoz élvezetet, nem fogja tundi, hányszor nagyobb élvezetet okoz jobb technikával síelni (a „hányszor” szó szerint azt jelenti, hogy többszörösen, nem pedig hogy „egy kicsit”).
A jó sítechnika valami csodálatos élményt nyújt az embernek, új világok tárulnak fel, leginkább saját magunkban belül, ugyanis az út, amit a technika fejlesztésében járunk be, saját testünk, idegrendszerünk és főleg a lelkünk megismerésének nagy kalandja.
Én úgy látom, hogy amit Soma belefektet magába a sítanulás miatt, az élvezeti síelés, még ha munkát is kell befektetni. De a beletett munka és az élvezet nem zárja ki egymást, sőt... :)
Keresés
21 cm
