Előzmény és válaszok a Melyik a jobb: a karving vagy a párhuzamos-farolós technika? topikból

Szerencsés ember vagy, hogy mindenféle sítechnikát egyformán élvezetesnak tartasz. Nekem a karving élvezetesebb, bár én mindig is szerettem nagy ivekben csúszni, már a karving megjelenése előtt is.

A teljesen zárt lábas tecnikát és nem tartom annyira biztonságosnak (és szépnek sem), mert könnyebben kibillen az ember, ha pl. megakad valamiben a léc. Kis terpeszben én sokkal biztosabbnak érzem magam.

A buckákon való sízést még Szlovákiában tanultam egy Iván nevű szlovák oktatótól. (Iván egy ideig a szlovák ifjúsági válogatott edzője volt, de piálás miatt elcsapták). Úgy tanította, hogy nem a buckák között kell csúszni, hanem fel kell menni a buckák tetejére, de nem kell minden buckán fordulni, csak minden negyediken, ötödiken. Így a buckákon is lehet nagy ívekben menni. A bucka előtt hátra dőlni, majd a bucka tetején visszahúzni hasizommal. Ez is élvezetes és nem kell úgy kapkodni a lábaidat mint a mogul-nál.

A mélyhósízés valóban mindent visz, de én is csak ritkán jutok hozzá. Legutóbb Briancon-ban néhány éve, amikor éjszaka esett fél méter könnyű porhó. Még a pályáról sem kellett kimenni, mert nem taposták le csak másnapra.

Köszönöm a véleményedet.

Szerintem éppen az a szép a síelésben, hogy a pályaviszonyokhoz alkalmazkodva különféle technikákkal lehet csodálatos környezetben sportolni.

Nekem kb. ugyanazt az élményt nyújtja:
- Carvingolni nap elején egy frissen ratrakolt tükörsima pályán.
- Nap vége felé a pálya szélén (ahova kitúrták a havat) szinte teljesen zárt lábbal, párhuzamos léccel egy vékony sávon lemenni.
- Buckák között szlalomozni.

Mondjuk a jeges pályát nem élvezem.

De ami mindent visz a mélyhó síelés (sajna ritkán adatik meg és elég kezdő vagyok benne):


A gyerekek meg az ugratásra, "kiserdőben" síelésre esküsznek. :-)

Kedves Endre!
Teljesen igazad van abban, hogy amatőr szinten az a legfontosabb, hogy élvezze az ember a síelést. Persze az sem árt, ha elegánsan és biztonságosan teszi.

Azonban nem vagyok biztos, hogy a régi hosszú lécekkel nem lehet karvingozni. Ugyan még nem próbáltam, de ha lesz rá lehetőségem, akkor kipróbálom. Szerintem lehet azzal is. Ha élére állítod, és megnyomod, akkor ugyanúgy ívben meghajlik a hagyományos léc is. Egyébként a régi lécek sem voltak teljesen párhuzamosak. Én megmértem egy kb. 40 éves lécet (Elan RC 05), és ennek is 1 cm-rel keskenyebb a közepe mint az eleje.

Én is szeretek élen menni, mert élvezetesebb. Lankásabb pályán is jól fel lehet gyorsulni, mert a léc nem túrja a havat, így nem fékeződik. A kék vagy enyhén piros pályákon pedig általában simább a hó, mert nem kotorják le. Tényleg olyan érzés, mint amilyen a gyorsasági motorozás lehet. Sőt, ha egy szépen kezelt sima pályán jól felgyorsulok, nekem néha olyan érzésem van, mintha nem is a havon mennék, hanem a hó felett repülnék. Mivel a léc nem túrja a havat, nem is érzem hogy havon megyek.

Szóval abban egyetértünk, hogy a karving élvezetesebb. De szerinted biztonságosabb-e?

Kedves Imre!

Ja hat ez egy erdkes dolog!Ki mennyire szeret sielni es mennyire akar megtanulni!Aki szeret nezelodni bejarni sok palyat annak szinte mindegy csak biztonsagosan leerjen es elvezze!!

Milyen leccel siel!!A regi hosszu egyenssel jobb ha faroltatgat..mert caarvingolni ugy sem tud!!A carving lec az meg arra valo hogy iven menj..mar aki tud es mennyire tudsz szepen iven menni...Mennyi idot energiat tudsz es akarsz beletenni...Ja meg kitol tanulsz mert ott aztan ugy elmesz vak vaganyra ahogy illik!!!

Meg hat ha nem csak megturt palyan mesz meg ,"mogulokon"..ott szinten nem fogsz iven /"carvingolni"/....

Ki mit szeret en csak turt palyan megyek mas nem is erdekel csak elen menni boritani ivrol ivre...olyan mint a gyorsasagi motorozas ..vagy egy tanc szepn lazan vagy kemenyen elrol elre!!probalok egy millimetert sem faroltatni!!!

Melyik a jobb: a karving vagy a párhuzamos-farolós technika?

Melyik a szebb és elegánsabb?
Melyik a biztonságosabb?
Melyik tud több élvezetet nyújtani?
Kell-e még tanítani a párhuzamos-farolós tecnikát a fiataloknak?
Egy idősebb embernek érdemes-e megtanulni karvingozni?

A kérdések nem versenyzőkre vonatkoznak, mert ott más szempontok érvényesülnek.
Kinek mi a véleménye?