Előzmény és válaszok a Megelőzés topikból

Árpi, köszönöm soraid!

Egy példa, hogy anno mennyire nem volt még se bukósisak, se síszemüveg.
A most 80 éves Gellér László síugrónk két olimpián is ott volt, ezek nélkül (100 méternél nagyobb ugrásokkal)!


Természetesen idővel egyre nagyobb szerepet kaptak/kapnak a balesetvédelmi felszerelések.

Arpi igy igaz!

Ahhoz képest, hogy 81 -ben készült még ma is sok igazságot hord magában! A segítő szándék fényében, akkori egyéni tudás es tapasztalat megosztásának szándéka, amiből papírra lett vetve az iromány még írógéppel. Szinte érezni a műszerolaj és a festékszalag illatat. És hallani a billentyűk lenyomásával járó kattogást. Még előttem a kisbetű nagybetű átállító gomb, ( amit fixálni lehetett) és a krómozott kar, amivel a szerkezetet át lehetett tolni az új sor kezdetéhez.
Négy éves voltam akkor amikor az iromány készült, rá két évre kaptam meg karira az első sílécemet egy kék germinát.

Köszönöm azok nevében akiknek segítettél megelőzni, vagy kezelni a balesetet, és további szép napokat tudtak a segítségeddel eltölteni egy-egy síterepen.

Nyilván az idő távlatában az iromány reformálásra szorul!
De talán sikerül segítenünk a megváltozott körülményeket és igényeket kiszolgálni, úgy hogy mindenkinek megfeleljen és senkit se sértsen egy új ajánlással.


Azért Magyarok vagyunk, a bérlet ki van fizetve nyitástól- zárásig és ezt ki is használjuk.
Számtalan esetben találkozok a baleseteket tekintve amikor azt mondják:
-azt az utolsó kört már lehet nem kellett volna bevállalni,
- az utolsó nap a szállóról (kirakva) haza kellett volna indulni!
- azt az utolsó ,,puncsot” nem kellett volna meginni.
- nem megfelelő felszerelést használtam az adott pályán

Voltak esetek, amikor a telón mérve a sebesség és km hajszolása hozta a nem várt eredményt rendre, ebben volt komplett baráti kör, és család is aki egymást próbálta felülmúlni, csapatban többen megsérültek, nem egyszerre estek.

Ezek után jöttek a boardos alákacskázások.
Majd az egyéni balesetek a felvonónál, latyakban, jégen, pálya mellett stb.

Egyesek hazaúton autóval baleseteztek.

Fent említettek függetlenek voltak a sítudástól, vagy állóképességtől, sokuk több évtizede áll lécen és járja az európai síterepeket.
Sisakot, megfelelő ruházatot, kesztyűt hordtak.
(kivéve az autóbalesetesek😁)

Én az első nap első órákat, negyedik és utolsó napot, ( utolsó nap akkor is, ha 1-2 napos a síelés) minden nap elejét és végét, és nem utolsó sorban az ebéd utáni csúszásokat, és felszerelés csere utáni időt tartom kockázatosabbnak az átlagnál az egyéni tapasztalatom és statisztikám szerint.