3 napos síelésünk második napján (01. 17.) pont a 49. születésnapomon jöttünk Obertauernbe. Egyszer már voltunk itt egy éve, de akkor felemás érzésekkel távoztunk. A feleségemnél kialakult akkor reggel egy lelki gát és egy nagyobb letörésnél megállt és nem mert lemenni. Délután kicsit oldódott a 21a pályán. Most azonban már volt mögöttünk egy sikeres nap a Reiteralm-on, ahol a piros pályákat is megismertük, így sokkal bátrabban mert ő is nekivágni. A már ismert 21a-n kezdtünk, bemelegítésként lecsúsztunk rajta kétszer. Továbbra is ez egy kedvenc kék pálya, nincs rajt nagy letörés, széles, nem túl hosszú, de nem is túl rövid. Szóval kezdőknek pont ideális. Az ebédet is ennek a pályának az aljában fogyasztottuk el egy jó kis hüttében. Aztán egy kicsivel nehezebb 10a - 8a kombinációkra váltottunk. Ez nagyon bejött. Ugyanis ezek kék pályák, nagyon szélesek, éppen ezért lehetőség van rajta kikerülni a nagy letöréseket, vagy ha éppen határfeszegetés a cél, akkor rá lehet menni, hogy a letöréseken csússzon az ember és akkor akár pirosnak is mondható egy-egy szakasza. Egyedül a végén van egy szük és meredek lejtő, ami a közút felett átívelő hídra visz rá. Ez (szerintem) kikerülhetetlen. Egy kezdőnek délután, záráshoz közeledve kemény dió lehet, mert eléggé buckásodik. Mi most ezt is sikeresen abszolváltuk (többször is), de érezhető volt, hogy minden lecsúszásnál egyre rosszabb a pálya állapota.
Menetközben társaságunk egyik tagja egyszer rábeszélt a szemközti hegyen lévő Zehnerkarbahn felvonó tetjéről induló kék 1a-ra. Na ez önmagában nem túl nehéz pálya. Kellően széles, nincsenek vészes letörések, viszont meglepő módon iszonyú nagy szél volt fenn a pálya felső harmadában. A porhavat lefújta a pályáról, alatta jeges volt, de igazából ettől még jól síelhető volt nekünk is. De szürreális volt a szelet és az általa fújt porhavat látni, benne síelni. Kicsit a Delta főcímére hasonlított, persze nyilván lightosabb volt. Érdekes volt ezt megtapasztalni, de aztán ide nem tértünk vissza. De egy szélcsendesebb időben visszamegyünk.
Obertauern egyébként egy nagy pályarendszer, mi csak egy kis részét ismertük meg, így nem kizárt, hogy más pályákon más a helyzet, lehet, hogy vannak kezdőknek ennél jobb pályák is.