Február 11.-17.között tartózkodtunk Goldeck-ken kicsinek nem nevezhető csoporttal( 38 fő )!
Az út hosszú és fárasztó volt de az első napi események kárpótoltak mindenért! A hegy lenyűgöző az időjárás pedig a völgyállomás feletti régióktól egyszerűen mesébe illő volt!
Hideg de szikrázóan napos, tömeg sehol pedig 45'-t álltunk sorba 9h-tól az alsó állomáson de fent mintha mindenki eltűnt volna! A pályarendszer nem túl nagy de az 5. napon is volt olyan rész ahol először csúsztam. A pályák besorolása szerintem nem tartozik igazán a kék kategóriába inkább piros, sötétpiros na meg itt található az a bizonyos 8.5 Km.-s fekete pálya
( izgis volt lejönni rajta )! A hüttékből szerintem kevés van, ám a felső nagyon baráti mind személyzeti, mind ár szempontjából! Szállásunk az Elisabeth-ben volt ami szép kulturált, ám részemre kicsi volt. Nameg sokan is voltunk! Családi szempontból nem tudom ajánlani ezt a terepet, mert a bébipálya nehezen megközelíthető eldugott helyen van.
Se 1 Wc. se 1 hütte csak igen távol. A kék pályák kezdőknek nem valók, csak felügyelettel!
Összesen 2 beülős és vagy 6-7 csákányos van amit ha fejlesztenének akkor nagyon vonzó állapotok jönnének létre! A pályák szépen karbantartottak a személyzet nagyon segítőkész és ha valaki nem rest és felmászik a Goldeck csúcsára olyan körpanorámát láthat amit felfogni is sokáig tart!
Összességében ajánlom a nem túl elpuhult sízőknek a bátor kezdőknek freeridosoknak és a haladó szinttől felfelé sízőknek mert mindenki megtalálja majd benne a kedvenc részét! Nekem tetszett! Megyek jövőre is!