III. Káli futás Kővágóörs.
Lacanator és Csősz barátaim, mint lokálpatrióták hetekkel ezelőtt meghívtak magukhoz Szentbékállára (remélem jól írom). hogy fussunk egy félmaratont. Ekkorákat már nemigen szoktam szaladni, de kihívás volt, és igent mondtam. Tegnap este fenséges grillpartyra érkeztünk, Klári kitett magáért. Két-három korsó sör után megérkezett a férfikör és magukkal ragadva máris egy közeli borospincében ittuk a zöld veltelinit és a rizlinget. (Aki nem tudná - én is csak most ismerkedtem meg e szokással - hétvégenként megindulnak a környékbeli férfiak és egymás pincéit sorban végiglátogatják miközben az asszonykör sütögeti a pogácsákat és egyéb női feladatokat lát el.) Majd visszatérve Lacáékhoz már (még) lobogott a kandalló tüze és mi sorban bontogattuk a vörösborokat. Tehát elmondhatjuk, hogy a bemelegítés megtörtént.
Reggel Laca legendás rántottája várt minket. Reggeli után még gyönyörködtünk egyet a pinarámában majd indultunk a bevetésre. Hamar megkaptuk a sorszámokat és Bélapóék is megérkeztek. Fél dél volt mikor elrajtoltunk. Sokat nem tököltünk, hamar a mezőny első részébe küzdöttük magunkat. Hiába a megfelelő edzésmunka csodákra képes. Az időeredmény még szezon elejei volt, de biztató, hogy végig egyenletes tempóban futottunk. Bélapó és Brúnó kísérete nagy segítség volt ők tényleg hatalmas párost képeznek.
Végül, hála Lacának, holtversenyben értünk célba a 10. helyen. Sportemberhez méltóan célba érkezés után rögtön megkaptam a megérdemelt sörömet.
Kár, hogy nem maradhattunk vasárnapig, mert a munka szólított. Képeket majd Klári tölti fel. Köszönjük a vendéglátást és a programot!