Tegnap Werfenwengen zártuk hosszú hétvégés, kis síterepeket meglátogató túránkat (Galsterberg és Rauris beszámolók saját topicjukban).

A időjárás szépen napsütéssel nyitotta a reggelt, de mire a pálya aljához értünk, vastag felhőzet takarta a napot, amit aztán többet nem is láttunk. Sőt, délután még havazott is. Az első bemelegítő kört a kabinos alatti 1-es piroson kezdtük, meglepően jó lejtésű pályát találtunk, ami az előző két nap szűzhavazásai után kissé most keménynek tűnt. Nagyon gyors volt a hó, szinte már megrémültem a sebességtől, úgy lehetett lefelé veretni a tükörsimára gyalult, néhol jó meredek lejtőn.

Utána szép sorjában megnéztük a hátsó pályákat is, ezeket egy rövidebb és egy hosszabb négyszékes és két csákányos szolgálja ki. Jól lehet variálni a lesiklásokat a tökéletesen gondozott havon. De mi inkább a terepet kerestük, ami az előző napokhoz képest itt most kevésbbé volt jó. Pedig szépeket hallottunk a helyi freeride lehetőségekről (lásd golo sporttárs videóit lentebb), de ismeretlenül csak óvatosan próbálgattuk az erdőt, és nyilván nem sikerült megtalálnunk a tutit.

Azért rábukkantunk egy-egy viszonylag érintetlen területre, például a felső csákányos mögötti részen alig voltak nyomok, vagy a rövidebbik négyszékesből a kiszállásnál jobbra le a hegyoldalban, és a kék síutat kétszer is keresztezve, az erdő mellett vissza a lift aljáig - ezek szuper részek, de elég kicsi a szintkülönbségük.

Nem voltak sokan a pályán, sorbanállás 0 másodperc, egyfolytában lehetett pörögni, így alaposan elfáradtunk a nap végére.
Összességében egy klassz kis síterepre bukkantunk, ami freeride tekintetben biztosan tartogat meglepetéseket, ezek miatt visszatérünk.