Ez így nem sportszerű, ezeken a képeken nincs köd! Nekünk viszont más sem jutott ma... :-/ De azért jó volt! Access-t próbáltunk ki Tettával, és nagyon bejött.
Sőt túlságosan is. A végén annyira pofátlan lettem, hogy bátran engedtem a nulla látás mellett a összetúrt terepen, a térdem sem zavart. Annál jobban a tányéros lift beszállója fölött a pályán keresztben húzott, ratrakolt út, amiből a ködben semmi sem látszott, és amire százmillióval ráhúztam egy kikormányzást. Legalábbis utólag így rekonstruáltam, mert egy darabig leginkább a csillagos ég töltötte be a tudatomat, utána kezdtem csak összerakni a részleteket. A lécek állva maradtak az úton, én meg arcállásba érkeztem pár méterrel lejjebb. Asszem jobban esett volna ez speciel bukó nélkül, mert az arcomat a bukó egy darabja sem védi, viszont nélküle a szemüveg simán leeshetett volna, ahelyett, hogy feltorlódik az orromon, ami egyik félnek sem esett jól. Volt vigasz is az esetben: Tetta mögöttem látván a produkciót arrébb jött le, ahol pont ugyanazon az úton pont ugyanúgy esett pofára, csak az ő arca magán az úton landolt... :-)
Kerestelek sms-ben, hogy a vasárnap nem lett volna-e jó neked, de így helyetted a fiamat vittük magunkkal. ;-)
Keresés
24 cm
