A feleségem ajánlkozott, de kérdés, hogy mikor jut hozzá. Én biztosan nem, nagyon beindult a szezon, meg írnom is kellene.
Én nem vagyok a gyakorlatok ellen, de szerintem a cikkíró sem. Az alapkérdés, hogy meg kell érteni a síelő mozgását, a tanulás lehetőségeit, és utána jöhetnek a megoldási ötletek. Ami akár egy gyakorlat is lehet - bár tény, hogy szerintem is vannak jobb módszerek, amelyek valós síelés közben dolgoznak, nem igényelnek ilyen művi helyzeteket.
De ehhez meg a gyakorlatot is ismerni és érteni kell. Ez az ablakos-botos gyakorlat pl. olyan, amelyik szinte soha nem hasznos. De ilyenből haszontalan vagy kifejezetten káros gyakorlatból van száz másik, az állóhelyben végzett tartásbeállításoktól a kifacsart kiterheléseken át a kilométer hosszú rézsútsiklában végzett lábemelgetésekig.
Jópofa volt az egyik háromcsillagos módszertani táborban hozta az egyik kolléga az egyik kedvenc gyakorlatát, mert az annyira be szokott jönni. Elővette, mentünk húsz métert, majd azt mondta: "Ezt a gyaksit soha nem fogom többet csináltatni, teljesen rossz, hülység." Ugyanis az előzőleg elvégzett elemzések módszerével és megértésével már másként értékelte, mint a napi rutin során. A gyakorlatok hatásmechanizmusának felismerése nem egy könnyű dolog, külön meg kell tanulni, akár speciális tréningeken.
Ezért volt furcsa nekem az említett vita, ahol a hozzászólásokból kiderült, hogy az ott megszólaló síoktatók egy része sincs birtokában ennek a tudásnak.
Keresés
18 cm
