Más iskolarendszer, más felnőttképzési rendszer. (Én ott pl. nem Diplom Sportlehrer vagyok, hanem Magister, ami egy sokkal magasabb képzettségi szint).
Nem tudom, Ausztriában hogyan van, de itthon 16. év az iskolakötelezettség korhatára, ez ha valaki egyszer sem bukik, akkor kb. a 10. évfolyam. Bizonyos felnőttképzések nem látogathatók a tankötelezettség ideje alatt (ez is érthető: nem túl életszerű, hogy valaki egyszerre jár suliba meg tanfolyamra).
Nálunk a képzésben nagy szerepe van a megértésnek és a logikának, kevésbé a mechanikus ismeretek dominálnak. Én úgy érzem, hogy nagyon kellenek a suliban tanult ismeretek, így én kifejezetten örülök a magasabb iskolai követelménynek, sőt az érettségit sem tartanám túlzásnak.
Ezek a srácok-lányok nem kőművesek vagy asztalosok lesznek, hanem
pedagógusok, még ha nem is felsőfokú diplomával. Emberek vannak a gondjaikra bízva, mozgást tanítanak és nem csak órákat adnak. Óriási felelősség van a vállukon, és elsősorban nem az óra biztonságos lebonyolítása miatt (ahhoz nem kell túl nagy képzettség). Hanem amiatt, hogy emberek sorsát dönthetik el évtizedekre.
Ha én lennék az osztrák képzés felelőse, azonnal felemelném a belépő szint iskolai követelményét, de nem az én dolgom.
Itthon a 18. életév is követelmény, ezt én is túlzásnak tartom, bár szülőként nem tudom, hogy szeretném-e rábízni a gyerekemet egy 17 éves gyerekre.
Azzal még én sem értek egyet, hogy nálunk az első szint az állami képzés, de ettől még így van. Jogilag gyakorlatilag majdnem ugyanazt kapják, mint amit az osztrák, francia vagy olasz oktatóképzés, de - sajnos vagy nem, ebből a szempontból mindegy - töredéke idő alatt. Lehet ennek megalapozottságán vitatkozni, de ettől még a helyzet nem változik: egy EU tagállam államilag elismert képesítése. Én is szívesebben tanítanám őket egy osztrák állami keretrendszerében, mert akkor csodákat lehetne tenni, de kutya nem jönne el, ha a TF-en hat nap alatt kaphat oklevelet.
Keresés
33 cm
