Megint rágom egy kicsit a gumicsontomat (idén még nem tettem;): kiterheléses hóeke. Tegnap Visegrádon egy oktató vitt le három -- már magabiztosan hóekéző -- kisgyermeket a pályán. Hóekében kanyarodni tanította őket, a hagyományos módon: kanyarban kidőlés, völgy felőli kézzel bakancsérintés. Eddig nem túl érdekes a történet, hiszen így szokták szinte mindenhol... Nos, de a gyerekek!! Próbálták utánozni az előttük haladó oktatót, de nem érezték komfortosnak a kidőlést, lehetett látni, ahogyan csak odateszik a kezüket, mert azt kelllll csinálniuk, de közben nem (vagy alig) terheltek ki. Az egyik kicsi különösen jól csinálta, szerintem: szinte "húzta" az ívbelső lábát kanyarban, és egyáltalán nem fogta meg a völgy felőli bakancsát (nem is ért volna el odáig a keze, mivel más volt a kormányzási irány). Bizonyára nem kapott dicséretet... Sajnos.