1. Joci, nem a flatterről beszélünk? Erre írtam, hogy én hogyan ismerem. A befordulás más tészta, mert az már elkezdődhet egy piciny súllyal, piciny élen történő megforgatástól IS. Az ív végébe azonban nyom bele a gravitáció, s ha a síelő nem vette el időben a rotációt, nem fog tudni élezni, (vagy kevés él lesz), és jön a lecsúszás, flatter. Ismereteim szerint a flatter hiba, a driften helyes alkalmazás, ha (bárhol az ívben) célja van.
2. Kezdjük elölről. A síléc tud mozogni hosszában, ez a siklás. Tud mozogni keresztben, ez a csúszás. Ez a két szélső mozgás. Mindkét szélső helyzetből elindítható a kanyar. Ha a hosszban sikló lécet élre tesszük, és nem forgatunk bele, karcolás következik be. Ha a síléc nem karcol, hanem a hossztengelye mentén annak valamely pontja (kötés) körül a menetirányhoz képest forog, az a driften, magyarul sodródás. Ami lehet aktív és passzív.
3. A forgatás rövidítés, a sodratás hosszítás? Nézzük meg értelmesen. Karcolva megy a sí? Nem. Forog a sí akár az ívrövidítés, akár a hosszítás esetén? Aligha tagadható.
4. „Talán csak annyit, hogy a jól végrehajtott forgatásnak ív rövidítés a vége.” A jól végrehajtott forgatás rövidítés? És mi a helyzet a jól végrehajtott párhuzamos hosszúlendület esetén, (amikor olyan helyzet adódik, hogy éppen) az ív növelése a követelmény?
Így aztán én azt javasolom, hogy először egyezzünk meg a definíciókban, aztán próbáljuk megérteni a tényleges történéseket. Ez esetben (talán) juthatunk közös nevezőre.
Jó éjszakát neked, és a többi „baglyoknak”,
Síbarátsággal Replaci
Keresés
