Az előző évhez hasonlóan ezúttal is Brianconban töltöttük a márc. 15. utáni hetet - most is a SkiNet szervezésében - és míg tavaly egy napot szántunk a teljes Via Lattea terepre, idén már két alkalommal is átjöttünk.
Az első nap - csakúgy, mint tavaly - a Chalmettes felvonó aljánál álltunk meg, de ezúttal a pénztárnál csak a francia részre kértünk bérletet (ekkor a brianconi bérlethez kapott szelvényből csak a "Montgenevre" részt vágják le). Az első csúszásunk a Serre-Thibaud felvonóhoz vezetett, amivel a műúttól északra fekvő részre mentünk át. Itt a Troies Scies nevű fekete pálya élvezhető volt, a többi azonban - március lévén és a déli fekvésből adódóan - már délelőtt is erősen olvadt, ezért néhány csúszás után visszatértünk a másik oldalra. Itt már sokkal több kiváló piros és fekete pályán lehetett lecsúszni (pl. Suréou, 104, 97, 93). Ez utóbbival viszont az a probléma, hogy gyakorlatilag csak egyszer lehet rajta lejönni, mivel a csúcsra visszavivő Serra Granet felvonóra - ki tudja, miért - nem érvényes a montgenevre-i bérlet, a visszajutáshoz így egy nagy kört kell megtenni. A napot a Gondrans szektorban fejeztük be, itt még délután is nagyon jó állapotban voltak a pályák (Prés, Sources, Barral).
Egy nappal később Jouvenceaux faluig autóztunk, ez kb. 40 perces út. A bérlettel itt sem volt semmi gond, csak egy kicsit hosszú volt a pénztárnál a sor. A Sportinia felvonóval mentünk fel és a Fraiteve csúcs érintésével egyenesen Sestriere felé vettük az irányt. Két dolog volt feltűnő: egyrészt a francia oldalhoz képest sokkal nagyobb tömeg, másrészt a pályák jóval elnagyoltabb kitáblázása.
Egy hosszú, kék szekérúton csúsztunk le Sestriere Borgata szektorába, és itt végigsíeltük a piros és a fekete pályák többségét, köztük az olimpiai lesiklópályát is. A pályák szélesek, jól karbantartottak, a furcsa csak az volt, hogy több felvonó nem működött, pedig a hó is jó volt, tömeg is volt...
Ezután csúsztunk párat Sestriere központjában, ahol érezhetően kevesebben voltak, majd a kabinos felvonóval visszamentünk a Fraiteve csúcsra. A délutánt a sauze-i rászen töltöttük el, itt rengeteg igen jó pálya közül lehet válogatni, kár, hogy nagyjáből fél órával korábban leállnak a liftek, mint ahogy azt a francia részen megszoktuk.
A nap végén benéztünk még Jouvenceaux régi negyedébe (ez a parkolótól 5 perces séta), ahol mindenképpen érdemes megnézni a festett falú régi kis templomot.
Mindent összevetve sikerült jól kihasználni a bérlet adta lehetőséget, és ez a két nap nagyszerűen kiegészítette a brianconi síelésünket.