Én nem innét közelítem meg.
1. A síelés lényege, hogy tudjuk érzékelni a lábunkra ható erőket, és igazodjunk hozzájuk. Ott hibázunk legtöbbször, hogy egy képzeletbeli program mentén csinálunk mozdulatokat (mert így láttuk vagy így mondták), de ezeknek elég kevés köze van ahhoz, ami valóban ránk hat. Húzunk, vonunk, csavarunk, ugrálunk, miközben ha tudnánk érzékelni, akkor sokkal stabilabbak és nyugodtabbak lennénk. na meg sokkal egészségesebbek.
De nem vagyunk felkészülve az ilyen erők megérzésére (irány, nagyság, változás). Ez civilizációs sajátosság, ez van. De fejleszthető.
Ezen a téren fantasztikus eszköz a szimulátor, nagyon jól lehet ezt fejleszteni, és megtanulni, hogyan alkalmazkodjunk az oldalirányú erőkhöz, amelyek a síelésben különlegességek.
2. Amit szintén nehéz összetenni a havon, hogy hogyan történik az élváltás, hogyan esünk át a léc felett, hogyan rendezzük át magunkat, stabilizáljuk az ízületeket. Ott jön a hó, a bucka, egy másik síelő stb. Erre már kevés figyelem jut. A szimulátor megadja, hogy csak arra figyeljünk, ami ezt érinti. Ha már kezd reflexessé válni, a havon is működni fog.
Pl. sokkal nagyon esély van egy x-láb kiszedésére (ami nagyon káros az egészségre), mint havon.
Szóval nem az érzést kell rajta keresni. Ez egy gép, egy eszköz, amelyiken fantasztikusan össze tudunk tenni részleteket, amelyeket síelés közben kifejezetten nehéz. Amikor hóra megyünk, nem biztos, hogy azt érezzük, hogy hű, az ugyanolyan. Hanem egyszer csak, szinte észrevétlenül mondjuk eltűnik az x-láb, kevesebbet fáj a térdünk, vagy valahogy más lesz az élváltásunk vagy a kanyarunk jellege.