Sziasztok!
Elnézést, hogy bepofátlankodok, de ez tűnik a legpörgősebb, oktatókban is gazdag topic-nak...
A jövő síszezonomat tervezem éppen. 9 év kihagyás után megint lécre állok. Korábban 3 szezont síeltem végig. Szezononként 10-15 sínappal, gyakorlatilag reggeltől zárásig mentem, hüttében még soha nem ültem. Ebből 2x1 hetet Lackó kezei alatt töltöttem el Koralpén, azóta tudom, hogy az oktató minden pénzt megér. Ha megint lécre ugrok ennyi kihagyás után, azért visszajönnek a dolgok, vagy nulláról kezdés van?
Kiderült, hogy van a közvetlen közelünkben egy műanyag pályás síiskola (Dorogi Sítechnika, tök véletlen láttam meg a városban a plakátjukat).
Ha oktatóval 40+ órát eltöltök itt (heti 2x1 magánóra), párhuzamosan pedig amikor van hó (a szezonban kb. 30-50 órát) gyakorlom az anyagot, akkor kb. milyen fejlődésre számíthatok? Óra alatt itt tényleges, koncentráltan tanulásra szánt időt értek, nem hüttés melegedést. Szerencsém van, Visegrád 40 perc, hó esetén akár minden nap tudok menni délután, Donovaly meg 2 óra kocsival, oda akár minden hétvégén fel tudok ugrani egy napra ha alkalmas az időjárás. Úgy gondolom hogy ilyen módon jól kiegészítheti egymást a műanyag "szárazoktatás" és az élőhavas gyakorlás. Oktatóként mit gondoltok?
Fentiek mellett még Lackó Visegrádi "haladó" óráira is megpróbálok becsatlakozni( ha lehet, mert még nem írt vissza ezt illetően), ill. ha ő éppen nincs, akkor lokálisan keresnék a pályán oktatót. Ez szintén az oktatók kezei közt töltött időmet "hízlalná".
Céljaim:
Elsődlegesen a magabiztos sítudás elérése a célom általános pályán csúszkálásra, mértéktartó, megfontolt sebesség mellett. Régen szerettem csapatni, de azt a korszakomat sajnos/szerencsére kinőttem (bár még rám törhet a kapuzárási pánik).
Másodlagosan... háromgyerekes apuka lettem, egy év alatt próbálnám elérni azt, hogy második síszezonra már tudjam kísérni a gyerekeket a pályán. Addigra 4 és 7 évesek lesznek az apróbbak, ők szintén mennek oktató kezei alá, de olyankor amikor nincs oktatás, gondolom együtt csúszkálna a család. Tehát szükség esetén tudjunk együtt felvonózni, olyankor tudjak megállni amikor kell és nem amikor tudok(jelenleg megállásnál nagyobb a szerencsefaktor szerepe, mint szeretném), ha a gyerek meg egy másik tereptárgy útban van, akkor tudjak esés nélkül hirtelen irányt váltani, anélkül, hogy a csemetét letarolnám... Szóval stabil síbiztonság.
Ilyen célok mellett 40 "száraz" magánóra, 5-10 visegrádi "élőhavas" óra, plusz az egyéni 30-50 óra gyakorlás elegendő lehet a leírtak elérésére? Ha van bármilyen egyéb javaslatotok, meglátásotok azt örömmel venném.
UI: A csemetéket nem én oktatnám, Dorogon szuper órákat tartanak, megnéztünk párat, a csemeték alig várják, hogy lécet csatolhassanak heti 2-3 órában. :) Szóval a célom nem az "oktatói" szint elérése, hanem hogy olyan kísérő legyek aki magabiztosan tud kísérni és segíteni amikor szükséges.
Keresés
21 cm
