Kedves valamennyi hozzászóló, név nélkül !
Én 1979-80 körül ezeken a pályákon kezdtem sízni, mert egyszerűen nem volt más lehetőség. A Hopok északi oldalon annyira ki voltak a sziklák, hogy egy fordulóban a lécem végéből kb 30 cm letört. Másnap Mikuláson vettem másikat, kötés átszerelve, sízés folytatva...
Na, ez egy sem ideális állapot. Nyilván most már én sem akarok küzdeni, hanem szórakozni, és a tájak szépségét élvezni megyek.
DE: a sízéshez hozzá tartozik, hogy a hó, pálya felület változik, és csak hálát adhat Istennek mindenki, akinek ebben BÁRMILYEN színvonalon része lehet, azokkal szemben, akiknek a napi megélhetés is gond.
1983-ban jártam először gleccseren, azóta annak fele leolvadt. Néhány tíz év, és senkinek nem ez lesz a gondja errefelé, hanem az, hogy VIZET ! Tehát térdre, imához ! És ez nem vicc...
Jobb lenne az ilyen pályakritizáló hozzászólást minden topikban befejezni, akkor is, ha engem most ezért szenilis hülyének tartanak.