Szia Joci!
Pont beelőztél, amíg írogattam. :-)
És igen, jól látod, egy folyamatot nem lehet büntetlenül feldarabolni, és túl sok értelme sem lenne. Sokkal hasznosabb, ha éppen azt tanuljuk meg, hogy a síelésben minden mindennel összefügg, és minden mozdulat valaminek a következménye, nem csak úgy ötletszerűen megcsináljuk.
Valami ilyesmi különbözteti meg a szépen, ritmusosan, könnyedén -és egyben biztosan- síelőt a "turistától", aki hosszú rézsútsiklások és rézsútrolózások közé ötletszerűen bebiggyeszt egy-egy sarkonfordulást.
Igazol téged is például az is, hogy egy menetnél éppen a legelső kanyart olyan fura elkezdeni, valami trükköt kell alkalmazni, kis hóekeívet, vagy egy kis fellépést, vagy egy kis eldőlést vagy hasonlót, mert nem volt előző kanyar, amiből könnyedén indulhatna a következő.