Múlt héten péntektől vasárnapig megint Hargitafürdőn voltunk a hagyomágyoknak megfelelően.
- utazás: arrafelé csak az volt a furcsa, hogy Érdről elindultunk csötörtökön -1 fokbol, az udvaron levő 15cm hóból és Marosvásárhelyen + 8 fok fogadott... De péntek reggelre már tél volt, magyarul mínuszok. Harangszóra már a hegyen voltunk. Vasárnap hazafelé bonyodalmas volt helyzet, mert egy irdatlan baleset miatt (Csúcsán összeütközött 2 autó - 2-en meghaltak, felborult egy kamion) másfél órát ültünk a dugóban, aztán ralikrossz körülmények között vissza tudtunk térni a főútra...)
- időjárás: pénteken még időnként kisütött a nap, aztán estefelé beindult Holle mama és vasárnapig rázta a pendelyét, emiatt az alap 1 m-ből lett is 140cm
- pályák: tavalyhoz képest visszafogodtabban ratrakoltak (főleg a Kossuth-pályákon, feltehetőleg a túlzott gázolajfogyasztás megelőzése miatt). De azért nem volt zavaró az egyenetlenség. Tömeg nem volt, gondolom, az időjárás miatt.
Viszonylag sokat fordulok elő meglehetősen nagy pálya rendszereken,itt a pályák tetején állva és lenézve az az érzésem volt, amikor pl. Sankt Anton-i pályak valamely pár száz méteres letörésén lazán lerobog ezerötszázzal az ember. Pedig fiatalkorunkban milyen nagy szó volt ott edzeni, versenyezni.
- most már minden üzemeltető összefogott (nagyon helyesen) és egy bérlet érvényes minden pályára (tavaly a Csipike még kilógott a sorból)
A táj továbbra is 'Ábel a rengetegben' hangulatát kelti...