A csúcson leolvadt a fenyőkről a hó- megjött a tavasz. Nem baj, mert így is gyönyörű volt a vasárnap Kubinskán.
Hát igen, 4 óra az út, ezen sajnos nem lehet rövidíteni. A családnak előző este megvillantottam a:„Donovaly 1 órával közelebb van és ha meguntátok az autózást, akkor csak addig megyünk majd”- felelőtlen, gyáva kijelentést. Másnap elszorult a szívem Besztercebánya magasságában, hogy valószínűleg lecsapnak majd a tegnapi elhamarkodott mondatomra. De nem! Szerencsére Donovaly (amit azért igen szeretek) felhőben állt és én napot ígértem- mondtam én mindent csak menjünk… Szóval a legtermészetesebb hangon közölték, hogy ha már Kubinska csak 1 óra, akkor uzsgyi tovább, itt úgy sem süt a nap. Így is van: „minél északabbra megyünk, annál szebb lesz az idő, ugye látjátok, arra talán szakadozik a felhőzet”. Húúú, ennél nincs már lejjebb… És bejött! Az Alsókubin feletti szerpentinről már napsütésben csillogott felénk a Kubinska sípálya.
Sokan voltak, de ez nem szegte kedvünket. Tavaly a hatalmas ködben semmit sem láttam, most viszont mindent. Tátra, Fátra, Alacsony- Tátra, stb. és alattunk a vakítóan csillogó pálya. Ami buckás, lassú, olvadós volt. Technikás, de élvezetes. Most már biztos, hogy fagyban is eljövünk- úgy még sosem voltunk itt. Ez egy déli fekvésű, napozós sípálya. Ülőszékesek és pomaliftek a pályák két szélén. A legjobb a csúcsra szárnyaló pomalift. Csodás helyeken száguld. Ami szimpatikus volt, hogy akár merre jártunk, a csúcson, a hüttékben mindenhol jó zene szólt és barátságosak voltak a helyiek- főleg a fiatalok a csúcson:-) Aki szereti a tavasz sízést, a szép környezetet, a széles pályákat, annak érdemes ide jönni. Ma már olcsóbb árakkal működtek. Felnőtt napi jegy: 23,5 euró, a gyerek: 14 euró + 2 euró a kaució/ db. Nyitva tartás: 8.30 – 15.30! Sítúrázó lányok csapatostul mentek fel és csúsztak le, volt amelyik kutyával.