Idén február 14-én céloztuk meg kíváncsian az érdekesnek tűnő Marmolada gleccsert, autóval egyenesen Malga Ciapelába utazva.
Azt mondják, a tömeg miatt reggel fél 10-ig, vagy délután 2 után érdemes odamenni, különben fél-egy órát is várni kell, mire a nagykabinosba bejut az ember. Mi délután 3-ra értünk oda, a felvonótól kb. 10 m-re parkoltunk, és rajtunk kívül csak néhány ember jött fel. Egyébként három nagykabinos megy fel (azaz kétszer át kell szállni, természetesen össze vannak hangolva), a legalsó (de talán a többi is) dupla, azaz amikor lentről elindul, fentről is jön egy le.

A második szinten megnéztük az I. világháborús múzeumot (20-30 perc), felmentünk a legfelső szinten lévő tetőteraszra, majd az alapos körbebámuldozás után már tényleg egyedül voltunk a pályán. Ami természetesen buckás, de azért "kezelhető" volt, mindaddig, amíg az Arabba felőli pálya be nem csatlakozott - innentől nagyobbak és vizesebbek voltak a buckák, sokan is jöttek. Bámuldozással, fényképezéssel, a lassabb társak bevárásával 50 percig tartott, amíg a 12 km-t abszolváltuk. Reméljük, hogy a korán kelő síelőknek kevesebb buckát kell kerülgetni...