01.26. és 01.31 között síeltem Isolán a Travelex szervezésében. Odafelé a buszos út szerencsére eseménytelen volt, de 18 óra hosszan tartott. A szállásunk a Les Adrets nevű 8 emeletes apartman ház 6. emeletén volt szép nagy balkonnal és gyönyörű kilátással a sípályákra és kb. 80 m gyaloglás után már kezdődhetett is a síelés. A szoba az olcsóbb kategóriába tartozott, szokásos kis alapterület, két helyiséggel, az "előszobában egy emeletes ágy, a "nappaliban" 1 egy személyes normál ágy és egy alóla kihúzható tábori ágy. A konyha rendben volt, voltak edények, mosogató gép, teafőző, két elektromos főző lap. Mivel mi csak hárman voltunk a 4 ágyas szobában, így elfértünk.
Isola a statisztikák szerint egyike azon síterepeknek, ahol a legmagasabb a napsütéses napok száma, ennek ellenére nagyon hóbiztos és ezt most sem cáfolta meg. Első nap volt kicsit felhős idő, no meg kedden délelőtt egy kis hóesés, a többi nap azonban verőfényes napsütés és csak az utolsó napon kezdtek délutánra olvadni az alacsonyabban fekvő részek, a hét nagy részében mínusz fokok voltak egész nap. Hóból sem volt hiány, így a pályák délutánra is remek állapotban voltak. Hétfőn azonban délutánra nagy szél kerekedett és 14 óra körül a két kabinost és az ülős felvonók nagy részét (a két modernebb lift, a Combe grosse és a Valette kivételével) leállították. Isola egyébként ideális családi síterep, minden tudásszinthez van bőséges pályaválaszték. Széles, nem buckás kékek, lendületes, szintén buckamentes pirosak jó kis letörésekkel, kezelt hibátlan és kezeletlen, buckás, meredek feketék. Isolán azonban ne számítsunk 5-6 vagy még annál is több kilométeres hosszú összefüggő csúszásokra, itt max. 3 km a leghosszabb lehetőség. A pályák nagy részét minden nap kezelik, de kétnaponta biztos hogy mindegyikre sor kerül, a két fekete, a Mene felvonó melletti Morisset és a Lou mesclun alsó szakasza kivételével. A kék, a piros és a fekete pályák közül is volt kedvencem: kékek közül a Combe grosse lift melletti Sierra és a Vallette tetejétől induló Verps. Pirosak közül a Merlier lift melletti Gypaete és a Piste de compétition, amit sajnos sokszor lezártak a versenyző tanoncok részére. Feketéből pedig a Mene felvonó alatti Lou mesclun felső szakasza és a St Sauveur tányéros lift tejétől induló Super vallon. A tájékozódás is nagyon könnyű volt, nem egy bonyolult síterep, hamar ki lehet ismerni, ráadásul minden elágazásnál korrekten ki van táblázva, hogy mi merre, milyen pályán. A pályáknak neve van, a táblákon a számok azt mutatják, hogy a liftig, vagy a következő elágazásig hány métert kell megtenni. Az egy, vagy kétjegyű számokat 100-al szorozva kapjuk meg a távolságot méterben. Isola egyetlen hátránya a lepukkant, korszerűtlen, kényelmetlen, lassú liftek, de legalább sokáig járnak, még háromnegyed 5-kor is találni üzemelő felvonót. A kabonosok még csak-csak elmennek, bár nem túl tágasak, ha teljes létszámmal szállunk be, a tányérosok viszont indulásnál akkorát rántanak, hogy még egy 100 kg-os ember is vagy 3 métert repül. Az egysebességű, lassú, rozoga kétülésesek pedig, úgy vágják vádlin ill. háton/fejbe az embert, hogy azt megemlegeti. A kezelők pedig a legritkább esetben segítenek, hogy a beszállás zökkenőmentes legyen. Szélfogó, vagy ülésfűtés még az újabb korszerűbb lifteken sincs és hóesésben sem éreznek késztetést a kezelők, hogy a havat lesöpörjék róla. A síterep legszebb pontjára a kilátóhoz is egy hosszú tányéros és annak a tetejétől egy rozzant kétüléses lifttel lehet eljutni. A panoráma mondjuk mindenért kárpótól, napos időben a tengerig ellátni. Gyönyörű.
Összességében azonban nagyon pozitív élményekkel tértem haza, a szervezés is hibátlan volt, sőt még egy flekkensütéssel és egy délutáni pezsgőzéssel is megleptek minket a szervezők. Egyik nap pedig 5 euroért átvittek a közeli Auron síterepére, ahová szintén érvényes a bérlet és ott is egy felejthetetlen síélményben volt részünk, 130 km fantasztikus pálya, de erről bővebben majd a saját topikjában.
Isolában a hütte árak átlagos francia szint, szinte minden inni való 3-4 eurotól indul, kaják min. 14 euro. Az este is nyitva tartó bárok viszont még drágábbak 7 euronál kezdődik a sör, mondjuk 3 euroért volt 1 dl fehér, vagy rozébor, az még egészen baráti a többi ital árához képest. A szállástól nem messze volt két Sherpa is kb. az itthoni árak másfélszeresével lehet számolni, pl. 1,75-ös Coca cola zero 1,92, Kronenbourg sőr 1.14 euro.
Bár Isola a maga 120 km pályájával nem tartozik a legnagyobb francia síterepek közé és igaz, hogy másfél nap alatt minden pályáját bejártam, de mégsem állítanám, hogy meguntam, simán elvoltam itt 5 napot, az auroni kirándulás meg csak hab volt a tortán. Legközelebb talán saját kocsival megyünk és akkor akár többször is át tudunk ruccanni Auronba és akkor - egy hasonló időjárást kifogva - megkockáztatom, hogy kimaxolnánk a tökéletes síelést, mindössze 250 euroért (szállás, utiköltség, síbérlet). Hazafelé menet még megálltunk pár órára Monte Carloban, az is nagyszerű élmény volt kár lett volna kihagyni.