A "liften szendvicset rágcsálós" résznél felnevettem, nálam pont ez volt a helyzet még most hétvégén is....pedig a srácok gyakran emlegették a Kolibát, de szerencsére szinte minden kör után volt aki friss lendületet kapott és velem együtt az újabb menetet preferálta.
A téli táj engem is rabul ejt minden egyes alkalommal, freeride közben a hátránya, hogy úton-útfélen megállok. Az eddigi sítúrák kivétel nélkül nagyon tetszettek, de ennek ellenére a lifteknél kötök ki az esetek többségében.
A miérteken gondolkoztam sokat, és én az időhiányra lyukadtam ki:
egyszerűen olyan keveset tudok elszabadulni havas hegyek közé, hogy azon a néhány napon az intenzívebb élményre-több lecsúszásra vágyok a több száz km utazások után.
Ha lenne 1-2 órára távolságra, olyan hegy ahol lift az nincs, de természetes hó igen, biztos gyakrabban túráznék, mert amúgy imádok hegyre felfelé menni,
a nyári félév kerékpározásai közül is ezek a kedvenceim, élvezem a tájat
és a változó meredekségű emelkedők okozta kihívást, az erő optimális beosztását....és a végén mindig ott van a jutalom, a gyönyörű panoráma majd a lesiklás/downhill :)
Sajnos magyar viszonylatban ritkák a sítúrázáshoz optimális napok,
de azért ahogy nézegetem a fókás csoportot, akik nagyon keresik+van már tapasztalat, azért kifogtak pár jó napot ebben a szezonban is.
1200m szint friss hóban, az tényleg komolyan hangzik. Hány órás volt a túra?
Az érintetlen behavazott tájról készült fotókkal pedig nem lehet betelni...