Igaz amit írtál, de a párhuzam a ,, pedagógus és szülő kapcsolata , kommunikációja igen fontos a tanításban legyen az sport vagy szellemi akár fizikai! Ha jó a kapcsolat akkor necces kérdésekre is választ kap mindkét fél! Felszínre kerülhet a gyermek eddig nem ismert betegsége, figyelemzavar, látás, vagy egyensúlyzavar, stb ! Továbbá igaz az is, hogy a jó síelő nem biztos, hogy át tudja adni ( a szövegkörnyezetből ez kiderült) de a rossz síelő az viszont végképp nem! A jó síelő apukát előbb utóbb leköveti a gyerek, és rájön mit is mondott az oktató! Lehet csak utólag! Mindinkább a szakszavak ismeretét a cselekvéssel párosítja! Amit az apuka csinál de nem tud jól magyarázni! Ha megvan a kommunikáció a gyermek és apa közt akkor ezek pillanatok alatt megoldódnak! Sok esetben találkozunk azzal amikor a gyermek egy harmadik személynek megcsinálja amit kér, nem mer hisztizni, elfogadja amit mond! Míg az apjának annyit mond ,, nem csinálom, utálom , rossz ez a léc , fázom , mennyünk inkább enni, minek hoztál ide”stb! A szülő ha beleszól, azt az oktató el fogja fogadni ha igaz, és négyszemközt kultúráltan teszi, ha viszont nem igaz arra az oktató magyarázatot tud adni szintén négyszemközt!
Keresés
15 cm
