A pénteki nagy havazás után hirtelen felindulásból elmentem egy napra csúszkálni szombaton. Nem volt hiábavaló korán indulnom, fél 9-re értem a pályához és már akkor is rengetegen jöttek és voltak a parkolóban. Már vasárnaptól jelentős enyhülést jeleztek, szívesebben mentem volna a jövő hét elején, de nem akartam kihagyni a friss 50-60 centi porhavat.

Az automatánál nagyon gyorsan és egyszerűen vettem egy jegyet, és már csúsztam is. Leérve még volt 5 perc a liftek indulásáig, de már akkor sorban álltak a 6 ülésesnél, ezért a 4-essel mentem fel először. A harmadik csúszásom után már nagyon buckásodott az összes pálya, átmentem a csákányossal a másik pályarészre, ami még rosszabb volt már akkor, így inkább visszamentem. Ott megnéztem a csákányosok melletti pályákat, amik még egy darabig jobbak voltak, az emberek nagy része lustaságból a 6 ülésessel ment. Kétségtelen hogy az a legkényelmesebb és a leggyorsabb, fűtött az ülése is, de az emberek viselkedése kiábrándító. Tolakodás, egymás lécein tiprás.

Mentem én is pár kört vele, hogy a csákányosok után pihenjek egy kicsit néha, de volt hogy 15-20 perces sorok voltak. Amin mondjuk lehetne gyorsítani, ha sokszor nem hárman vagy négyen mennének! A liftkezelőnek az ingerküszöbe háromnál volt, de hiába szólt az emberekre, semmi. A lift is legalább 3-4-szer leállt mire felértünk, minden körben, de volt hogy többször. Ha fegyelmezettebbek és normálisabbak lennének az emberek, 5-10 perces lenne a nagy tömegben is maximum a sor. Persze, minek mentem én is oda szombaton, hát a porhóért. :D

Ezért inkább a legtöbbször a pályán kívül síeltem, lassan kanyarogva, mintha csak kirándulnék. A lécem sajnos nem erre való, de így is minden percét élveztem, a combommal és a térdem már annyira nem. :D Felejthetetlen volt, remélem a jövőben lesznek még hasonló hóviszonyok hétköznap is!