Kedves trx!
A síturázás lényege nem a szenvedés lenne. Írásodból nem derül ki, hogy milyen kötésed volt. Az a jó kötés, amin van legalább egy fokozat(esetleg kettő, az még jobb) kötésemelő. Ennek a megfelelő állításával csökkenthető a felfelé haladásból származó szenvedés mértéke. Ha már nem elég az emelés, akkor pedig a meredekebb részeken cikkcakkban feljutva szintén kisebb a szenvedés.
Ugyanis itt a lényeg a minden izomcsoportot átfogó, megmozgató folyamatos mozgáson van. Még a kar is megfelelő módon terhelve kell legyen(nekem sokszor kar és váll izomlázam is van), ehez pedig megfelelő túrasíbot kell. Olyan, aminek a hosszát tetszőlegesen tudod állítani és haladás közben a karoddal is segítesz feljebb jutni, a bot pedig nem csúszik össze.
Külömböző meredekségeknél folyamatosan állítani kell a kötésemelőn és a turasíboton. Igy egy minden izmot egyenletesen terhelő mozgás valósul meg, amely a szabadban, jó levegőn valóban élvezetesen űzhető. És a látszat ellenére minden szenvedés nélkül!