Szerintem ez nagyon terep függő és nem a legobjektívebben értelmezhető dolog. Vagyis az eddigi tapasztalataim alapján mondom ezt.
Eddig két terepen használtam ki a nap végén kinyomtatható "EKG-görbe" statisztikáimat, amiknek az eredménye meglepő volt.
Az alap mindegyik esetben (3*5-6 nap):
-reggel 9:00-9:15 közötti kezdés
-ebéd 13:00 körül 1 óra hosszában
-lecsúszás a völgybe 16:00 körül
-pihenő szinte csak a felvonóban (illetve egymás összevárása)
-tempóban lényeges különbség nem volt
Két terep:
Nassfeld és a Schladmingi Síhinta
(azokat a napokat nem veszem figyelembe, amiken a hegyeket végig síeltük, mert azok a sok felvonó és átkötő szakasz miatt torzítanak)
Eredmény:
Azonos körülmények között Nassfelden egy nap alatt 45-60km síelést mondott az EKG görbés papír, míg Schladmingban ugyanez (adott napon egy hegyen síelve) 30-40km közé jött ki.
Szerintem a két terep adottságai hasonlók (pályák hossza, felvonók sebessége, magasság szerint), a csúszások körülményei is hasonlóak voltak, mégis jelentős az eltérés.
Szóval ezekben a statisztikákban is lehet némi hasonlóság a korábbi cikkekkel, ahol a pályák papír forma szerinti és tényleges hossza közötti különbségeket boncolgatták.
A negatív rekordot eddig Ankogel, illetve Mölltal tartja, előbbi egy nap alatt 7 km-rel, mert feljutottunk a csúcsra, de olyan köd volt, és vihar, hogy kb 1,5 óra volt lejutni (néhol szó szerint a léc elejét sem láttuk), és a felvonót is megállították addigra. A Mölltalon pedig 3 nappal később egy csákányos/tárcsás (már nem emlékszem pontosan) ment csak a metró felső állomásánál, így 2 kör (kb 300-400 méter) csúszás és egy kiadós hócsata után hazakullogtunk.
Keresés
21 cm
