Kedves Vadcic!
Nagyon jó, hogy újabb leendő símániást ismerhetünk meg.
A felszerelésről:
- Egyelőre nem ajánlom - hacsak nem Ti nyeritek a lottó ötöst -, hogy újat vegyetek mindenből.
A ruhánál mindegy, hogy overall, vagy kétrészes, bár magam a kétrészeset (nadrág, dzseki) jobban szeretem. Ennek praktikus okai vannak. Mellékhelyiség felkeresésekor,valamint ha melegen süt a nap, könnyebb kigombolni, levetni.
- Azt mindenképpen nézzétek meg, hogy szellőző anyagból legyen (sajna ami nagyon olcsó "volt" keleti termék), mivel borzasztó dolog beleizzadni, ami kezdőknél fokozottan előfordul.
- Szemüvegből pedig (ezek drágák valóban) az UV szűrőst vegyetek mindenképpen.
Egy szemüveg gyakorlatilag egyszeri beeruházás, tehát ne gagyi legyen. Ajánlanám a cserélhető előlapúakat (átlátszó - napfény - sárga), ami nagy szolgálatot tesz havazásban, vakító napsütésben, ködben, délután. Főként a sárga üveg funkciója fontos, mert napfény hányában romlik a térérzet.
- Kesztyűnél is fontos, hogy ne a legvastagabb legyen, mert beleizzadhat a kéz. Ötujjas célszerűbb.
Köztudott, hogy a kesztyű nemcsak a hideg ellen való, hanem balesetvédelmi funkciója is van. erre akkor jön rá az ember, ha puszta kézzel elesik, áés szánkázik egy nagyot a hóban. A hó ugyanis vág, horzsol kegyetlenül.
- A sínadrág vagy overall alá mindenképpen vegyetek un. jégeralsót! (Nőknél sem elég szerintem a harisnyanadrág, kivéve talán márciust.)
- Legfontosabb következik, a sícipő!
Lehet használtat is venni, de borzasztó sokáig kell járkálni benne, próbálni bekötött állpotban. Figyelni kell, hogy bokánál, saroknál nehogy nyomjon! (Több cipőnél pl. a sarokmagasság állítható!)
Nem kell jóval nagyobb cipő!!! (Téves az, hogy több zoknit kell felhúzni! Egy sízokni bőven elég!)
Ha kicsit mozog a sarkad, és mozog a lábujjad, az nem baj!
Még ha kezdők is vagytok, nem felesleges több (4) csatos cipőt venni.
Egy helyen ne vegyetek! Metró áruház.
Eygszuszratalán elég ennyi is. Ha bármilyen egyéb kérdésetek van, szívesen írok róla.
A sílécről és a botokról esetleg legközelebb.
Üdvözlettel, Fehér Gábor