Első élményem 1988 január Kaprun-Kitsteinhorn.
Szakszervezeti sítúra.Valaki lemondta ,mi beugrottunk.Megrázó élmény volt,oktató nélkül az óriási pályarendszerben bukdácsolni nulla situdással!!Ezután 7 évig messze elkerültük ezt a sportot.
Minden kezdőnek:Csak oktatóval!!!
Fiam már 6-7 éves volt,amikor baráti társaság unszolására ismét megpróbáltuk.Akkor kezdődött a "szerelem".Oktatóm Sziklenka László de Járosi Péternek is sokat köszönhetek.
34 éves voltam :)))..sajnos nagyon későn fogtam bele,de a mi generációnkban szerintem sokan vannak így.....
Évente általában 3 alkalommal síelünk. 4 napot január elején,1 hetet februárban és 4-5 napot márciusban.
Csodálatos sport.....
Sajnos 2011 januárjától bal térdpanaszok jelentkeztek ( dagadt). 2012-ben artroscopos műtét után kiderült, hogy komoly porckopásom van...ez sajna megpecsételte a sípályafutásomat.
Az idén (2013) Dorfgasteinben próbálkoztam...keserves eredménnyel....
Márciusban Nassfeld..... Édesanyám tragikusan hirtelen elvesztése miatt elmaradt...
2014 január Obertauern....kevés sielés...duzzadt térd...sok-sok obstler és ribs....
Sajnos azóta nem síeltem. Nassfelden jártunk még két alkalommal , de az első csúszásnál éreztem, hogy fáj és beduzzad. Innentől vége a sipályafutásomnak.Közben 2018-2019-ben megszülettek az unokáim. Most már velük megyünk , ők egyenlőre még szánkózgatnak. A feladatom innentől megváltozik....