1997-98-as szezonban álltam először sílécen és snowboard-on. A sílécet hamar le is tettem, a következő szezon volt az utolsó, amikor próbáltam síléccel is csúszni. Ennek köszönhetően a hóekénél sokkal messzebbre nem jutottam a nem tipikusan tanuló, 200cm-es, klasszikus, egyenes kölcsön léccel. A snowboard-ot néhány cimborával, pár - mindenféle hozzáértő oktatása nélkül 'eltolt' - év tanulásával kezdtem ugyanekkor. Persze szlovák jeges pályákon egy aszimmetrikus alpin deszkával, ami méretben sem volt nekem való. Ráadásul a kötése hidegben maximálisra állítva is már csak nagyon erőlködve feküdt fel a 45-ös, darabonként 5 kilós, kölcsönbe kapott orosz sícipőm orrára. Valami kis fejlődés akkor indult el, amikor kimentünk először Kaprunba és akkor már többedjére béreltem puha kötéses lapot. Ott valahogy azonnal kezdett jobban menni a dolog. Ott ismeretlen volt az akkor még számomra rémisztőnek hangzó jeges karcolás hangja, ami természetesen azonnal eszembe juttatta az összes fenékre és térdre esésemet és azok fájdalmait. Egyszerűen meglepett, hogy van hó a pályán, nem csak jég, így elkezdtem kicsit bátrabban menni, jobban próbálgatni, hogy hogy is működik a sokkal kezesebb, tanulásra jóval alkalmasabb, rugalmas, free-style-freeride deszka. Meg akkorra már volt pár ismerős, aki nem csak az utazás előtt szóban képzett ki, hanem együtt toltuk és sokkal ügyesebben nyomták nálam. Tőlük sok mindent lehetett tanulni, hirtelen elkezdett jobban menni a dolog. Az első próbálkozás óta 15 év telt el, rengeteg jó síelős hétvégével és 1 hetes túrával. Profi nem lettem és nem is leszek, de azt szoktam mondani, hogy ha nyáron a rekkenő hőségben elalszom, és arra kellene ébrednem, hogy egy hóval borított hegytetőn, beöltözve, deszkával a lábamon azonnal indul a menet, akkor felőlem indulhatunk is. Sokféle dolgot próbáltunk, két dolgot szeretek legjobban a snowboard-ozásban:
1. Az előző éjszakákon frissen lehullott fél-1 méteres porhóban végtelen széles és hosszú freeride terepen "wakeboard-ozni" a hóban. Kaprunban volt ilyenhez igazán szerencsém, ahol volt olyan hetünk, hogy minden éjszaka komoly hóesés, délelőtt sűrű, majd felszálló köd, végül délután szikrázó napsütés. (Kitzsteinhorn, Ice Age (X1) freeride track: http://en.kitzsteinhorn.at/ski_board/freeride/Freeride_Routes/)
2. 3-4 barátommal keskenyebb, kanyargós, szerpentines, esetleg erdővel is tarkított pályán "boarder-cross-ozni". (Obertauern, 2a pálya)