A "Carving ideje lejárt" címmel megjelent korábbi cikk erősen figyelemfelkeltő volt, ezért érdemesnek találtam, hogy pontosítsak néhány esetleg félreérthető részt és mindenki számára egyértelművé tegyem a változásokat, ami miatt már nem érdemes kiemelten a carvinggal foglalkozni.
Miért is járt le az ideje? Azért, mert a mozgás beépült a tematikába, és az oktatási rendszer részévé vált. Kifejezetten carving kategória már nem létezik, hiszen ma már minden léc ezt a működési elvet és geometriát használja. Egy üzletbe betérve, ha sílécet szeretnénk vásárolni, csak carving lécet tudunk venni. Így ezek tekintetében már nincs értelme carvingról beszélni.
2013-ra ott tartunk, hogy a lécek rádiusza beállt 12-15 m sugárra, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek működnek a legjobban.
Fontos tisztában lenni vele, hogy a fordulékony lécek használata ellenére meg kell tanulni újra a forgatást. Miért? Mert a megnövekedett forgalom miatt nincs mindig lehetőség tisztán karcolt íveken menni, hanem gyorsan és ráadásul kis helyen kell váltani. A irányítási kontroll megtartásának egyik módja a léc kiforgatása az ívből, vagyis az irányváltás. Az ívből történő ellépegetés több helyet igényel. A pályán való mozgásunkat minden esetben a körülmények - időjárás, a többi síelő magatartása és mozgása, a hóviszonyok stb. - határozzák meg.
A forgatás egyébként is része a mozgás elsajátításának, azért, mert a helyes mozgást és testtartást így lehet kialakítani. Természetesen vannak, akik kihagyják ezt a részt, de haladó iskolában vannak olyan gyakorlatok, amelyek erre épülnek és ennek hiányában nehéz továbblépni. Leginkább rövid lendületnél jellemző a forgatás visszatérése, hosszú íveknél maradt az élen futtatott lendület.
Azok, akik telente követik a világ-kupa futamokat, azok maguk is tapasztalhatják ezt a változást. A versenyzők helyzettől függően alkalmazzák a forgatást; vagy élváltás után hagyják sodródni a lécet az ideális ív eléréséhez, majd élén futtatva lendületet szereznek.
További változás, hogy a lécvezetés beállt egy egészséges csípőszéles távolságra, ami egy természetesebb pozíciót eredményez és anélkül lehet jobban élére tenni a síket, hogy zavaró lenne a másik lábunk.
A sílécek szélesebbek lettek átlag 1-2 centiméterrel, ami az élváltás sebességén csökkentett, azaz lassabbak lettek, de normál felhasználás mellett ez nem érzékelhető. Továbbá azért sem, mert a lécek fordulékonyabbak és gyorsabban reagálnak, amit a hinta ívű felépítés is segít.
A gyártók célja, a mindenki számára jól használható síléc, a könnyed, biztonságos és élvezetes síelés megteremtése, amit úgy néz ki, hogy ezekkel a szélesebb lécekkel sikerült is elérni. Továbbá a carving technológia okozta felgyorsult mozgást és őrült száguldozást le tudták lassítani.
Természetesen évről-évre kijönnek technikai újítások a felszerelésgyártásban. A legutóbbi mérföldkő a Rocker felépítésű lécek megjelenése volt. Ezzel azonban külön cikkben érdemes foglalkozni...
- Az igaz, hogy a boltokban már nem lehet hagyományos sílécet venni, de a sípályákon még mindig jelentős azoknak a síelőknek a száma, akik hagyományos síléccel mennek, így mégiscsak szükség van a megkülönböztetésre.
- A felelősen gondolkodó síoktatók a carving sí megjelenését követően sem hagyták abba a forgatás tanítását.
- Carving léccel gyorsan menni csak azok tudnak, akik megfelelően tudnak élezni és terhelni. Az "őrült" esésvonalban történő felelőtlen száguldozás pedig megvolt már a carvingsí előtt is, és meg is fog maradni, mert a gravitáció arrafelé hat, az alkalmazkodások elsajátítása viszont tanulást igényelnek. A tanulást azonban nem lehet kötelezővé tenni, bár lehet, hogy szükség lenne rá.
Üdvözlettel: Replaci