Felkészülés, bemelegítés, esés

Kevés szó esik azonban azokról, (és már - már másodrendű "sípolgároknak" számítanak egyesek szemében), akik az "irodából" indulnak szabadságra és nem volt idejük otthoni felkészülésre.

Fontos dolgot mondok. Nem bűn felkészületlenül eljönni! Így is szabad! Semmi félelem, csak egy kicsit másképpen kell viselkedni. Az ő esetében nem érvényes a mondás: "fitten a sízésnek!" Ő lassabban kezdjen, több szünetet tartson, kevesebb hosszú menetet csináljon, és az erőnlét meg fog jönni. Az ő mondása: "fitten haza".

A BEMELEGÍTÉSRŐL (ez egy gyakran félreértett fejezet!)

Sok síelő megmosolyogja a kisebb- nagyobb csoportokat, (vagy egyéneket), akiket egy nagyhangú ember (oktató) ugráltat, ők, miközben ők már siklanak is.

Tény, ha túzásba viszi valaki, elveszhet a lényeg, (sízni jöttünk, nem pedig gimnasztikázni). DE! A hidegindítás a testnek sem jó, a világbajnokok is bemelegítenek! Bemelegítve többet teljesítünk, biztosabban haladunk, kevesebbet görcsölünk, és jobban élvezzük a lesiklást.

Az első kanyarokat lassabban és könnyedén végezzük, a már ismert, már biztosan tudott "lendületekkel". Eredmény: önbizalom és "meleg" síizmok.

A napszak meghatározza az erőnlétet. 10.00 és 11.30 között nagy teljesítmény lehetséges, 14.00 órakor is. Azután már csökken a teljesítő képesség, a balesetek gyakoribbak. A pálya alján döntsük el, hogy ez volt az utolsó, és nem, hogy majd ez lesz az utolsó.

Az ESÉS- ről egy kis kiegészítés
Ritkán fordul elő, hogy meg tudjuk tervezni az esés helyét és hogyanját, az jön, mint derült égből a villámcsapás! Mit rögzítsünk?

• Minden idegszállal arra törekedni, hogy a térdeinket nyújtott helyzetbe hozzuk (jobban old a kötés), és a lábakat egy blokkba szorítsuk.
• Csípőtáji izmokat megfeszíteni (feszült izom kevésbé sérülékeny).
• A csúszásnak (főleg kezekkel) nem ellenállni, az óriási erőknek úgysem tudunk ellent tartani