Síelés a filmvásznon

A sípályák egyedülállóan változatos környezete, a lesiklás gyorsasága és légiessége tette ezt a sportot az egész estét filmek egyik legszívesebben beépített elemévé. Talán csak a búvárkodás, sárkányrepülés, sikóernyőzés vagy a vitorlázás helyszinei rendelkeznek olyan grandiózus kulisszákkal, mint a téli sportoké. A sísport történelmét végigkövetik a sportról készült dokumentumfilmek és az olimpiai közvetítések felvételei. A sísport történelme folyamán sok olyan játékfilmet forgattak, melyekben filmrészletként szerepel a síelés, de sok kizárólag síeléssel, téli sporttal foglalkozó film is készült.

Ausztriában napjainkban és a múltban is példaképnek számítottak a világraszóló eredményeket elért síelők. Talán a leghíresebb osztrák versenyző Toni Sailer a sísporton kívül komoly színészi teljesítményt is nyújtott. Rengeteg filmben szerepelt, leghíresebb talán az 1959-es "1 férfi, és 12 lány" című félig krimi - félig vígjáték, amelyben síoktatót alakít. Toni Sailer ezen kívül további 17 tévéfilmben és sorozatban szerepelt.

Rendkívül mozgalmas bemutató- és dokumentumfilmeket készít az amerikai Warren Miller aki síelőként számos amatőr versenyt nyert, majd kimondottan sí filmek készítésre tért át. Cége immár több mint 570 rövidebb-hosszabb síelős filmet készített. Miller maga szinte az összes extrém sportot kipróbálta, számos életveszélyes szituációt átélt filmezés közben. Ilyen volt például amikor egy új-zélandi forgatás során, miközben Jean-Claude Killy-t filmezte, a helyszínül választott vulkán kitört. Miller, és Killy síléccel menekült el a dühöngő hegyről. Jópár évvel később szörffel tette meg a Maui-sziget Molokai-sziget közti távot, 60 évesen.

Az egykori sílegenda a német Willy Bogner a sí-, és télisportok filmezésének koronázatlan királya. Bogner soha nem járt filmes iskolába, az extrém sportok filmezéséhez csak saját ötleteit használta fel. Elsőként alkalmazta a kiemelkedő minőségű IMAX filmezési technológiát sífilm forgatásánál. A Bogner család már régen a síelés megszállottja volt, Willy szüleinek saját sífelszerelés- és síruházat-gyára volt. Már az első James Bond film (1968) síelős jeleneteit ő rendezi. Szinte az összes James Bond filmben szerepel valamilyen sízős, snowboardozós jelenet, Bogner névjegye viszont ezeknek a jeleneteknek a szokatlan szemszögből lehető legpörgősebben való filmezése. Extrém ötletei a Bond filmekben is észrevehetők, mint például egy nagybőgőtokban való szánkózás, sífutóléccel való lesiklás, lesiklólécen történő lecsúszás, ugrás síugrósáncról, snowboardozás. A forgatás ebben az időben még rendkívüli ügyességet és sok időt igényelt, hiszen az akkor még nehézkes és érzékeny filmezési technikát alkalmassá kellett tenni a szélsőséges körülmények között (hideg, havazás, nedvesség) való használatra, és a hordozhatóságot is meg kellett oldani a síelő kaszkadőr követéses filmezéséhez. Egyedülálló ötletei és tökéletesen megválasztott forgatási helyszínei természetesen a saját rendezésű filmjeiben mutatkoznak meg leginkább. A Bond sorozaton kívül szinte minden komolyabb film síelős jeleneteit ő rendezte, és forgatta, ilyen például a Snow Job (Bankrablás a Monte Rosa-n) Jean-Claude Killy-vel a főszerepben.

Willy Bogner saját filmjei:

• Az összes síszezonra készült "Ski Vision" multimédiás film, amely a Bogner kollekciókat reklámozta, speciális effektusokkal, forradalmi vetítési, és filmezési újdonságokkal.
• Az 1972-es Müncheni olimpia hivatalos bemutatófilmje.
• "Tuamotu" - a déltengeri szigetekről készített dokumentumfilm.
• Télisportokkal foglalkozó filmjei:
• Ski Fantasie
• Olympic Dreams - a berchtesgadeni olimpiai bizottság hivatalos pályázati filmje az 1992-es olimpia rendezéséért.
• Winter Magic
• Magic Moves
• Magic Dreams
• Into The Sun
• The Way To B
• Crystal Dreams
• Fire, Ice and Dynamite, Roger Moor főszereplésével
• Fire and Ice

A Fire and Ice az egyik legnagyobb filmsiker volt, hetekig vezette a német mozik toplistáját. A film történetének vázára felépítve mutatkozik be ebben a filmben a mélyhó és buckasízés, a jégvitorlázás, a sárkányrepülés, a sífutás, és elsőként a snowboardozás (még "fecskefarkú" deszkákon). Különleges effektusok és szokatlan forgatási megoldások követik végig a film jeleneteit, ilyen például a nagy mennyiségű robbanóanyag felhasználása a film fináléjában. Látható a James Bond filmből már ismert bobpályán való lesiklás, a gleccserszakadékokban való lesiklás, buckasízés és akrobatikus ugrások. A jeleneteket gondosan megválasztott aláfestő zenék kísérik. A film az évek során igazi síelő "kult" filmmé nőtte ki magát.

A White Magic című, szintén nagysikerű filmben láthatunk többek között snowboardozást, síelést egy hómentes kőomláson, telemark lesiklást és mélyhósízést.

A Ski to the Max a legújabb Bogner film, az előző filmek mintájára készült, fantasztikus forgatási helyszínek, gleccsersízés, siklóernyőzés, északi-tengeri vízisízés jéghegyek között, vízisízés lesikló léccel, és még számos érdekesség.

Bogner sikeressége nem merül ki a sísportban és filmezésben elért eredményeiben, hiszen a "Bogner" síruházat már nagyon régen világmárka, főleg a versenysportban. Az összes téli olimpián találunk Bogner ruházatot viselő sportolókat. Bogner ruhában versenyzett többek között Katja Seizinger, Markus Wasmeier, Martina Ertl, Hilde Gerg. Napjainkban is híresek a "Bogner" kollekciók, sőt, Bogner név alatt komplett sífelszerelést is vásárolhatunk. Kuriózumnak számítanak a "high end" azaz teljesen fából készült carvinglécek és az olasz Nava cég által gyártott síkötések.

Sajnos a hazai közszolgálati televíziók műsorán egyelőre nem nagyon találunk síelős filmeket, de a ZDF, ORF, Sat és RTL csatornákon a síszezonban jópár Bogner filmet láthatunk. Videotékákban általában megtalálhatjuk még a Tűz, jég, dinamit című filmet is, érdemes kikölcsönözni!

A filmtechnika fejlődésével egyre több és jobb téli sportot bemutató film készül és készülhet a jövőben. Az egyre csökkenő tömegű, méretű, és árú digitális filmfelvevő gépeknek és a személyi számítógépek elterjedésének köszönhetően természetesen akár saját magunk is készíthetünk "sífilmet" saját téli síeléseinkről.