Idén megtanulunk freeride-ozni, gyertek velünk Zillertalra!

Az utóbbi években már minden nagyobb síterepen található kijelölt és ellenőrzött freeride zóna. Nemcsak szerkesztőségünket, hanem számos magyar síelőt, snowboardost csábít a freeride, és szeretné átélni a videókon látható fantasztikus élményeket, általában azonban nem tudjuk, hogyan is fogjunk hozzá.

A helyszín Tux-Zillertal, a vezetőnk pedig a 37 éves Peter Bacher, a www.rocknsnow.at vezetője, aki 28 éve freerideozik a környéken, és hosszú évek óta túravezető a Zillertal-i hegyekben. Peter rögtön az első találkozásunkkor lelkesen mesél a Zillertalban található végtelen freeride lehetőségekről. A nappalijában foglalunk helyet, az ablakon kitekintve Peter máris mutatja a behavazott Tux-i lejtőket, hogy szerinte most épp hol lehetne lejönni egy kezdővel, alig tudjuk félbeszakítani, annyira elragadja a hév. Közben megismerjük feleségét és két gyermekét, ebben a pillanatban pedig azonnal felhívja a figyelmünket a biztonságra és a freeride sport veszélyeire.

A freeride egy rendkívül veszélyes sport, ezért egyedül, vezető nélkül sose próbáljuk ki! - figyelmeztet Peter. Szerinte a pályán kívül csellengő, amatőr síelők és snowboardosok egyáltalán nincsenek tudatában annak, hogy konkrétan az életüket veszélyeztetik, és csak a vakszerencsén múlik, hogy lejutnak-e épségben a hegyről. Peter szerint nem a freeride technika megtanulása a nehéz, hiszen egy síelő számára, aki biztonsággal uralja a fekete pályákat is, a technika egyéntől függően 1-2 alkalom után elsajátítható, természetesen a különböző freeride szintek, level 1 – level 4 ig ezután következnek. A snowboardosok számára könnyebb a tanulás, egy ügyesebb boardos, aki azonban még csak 1 hete boardozik, már próbálkozhat a freeride-dal, hiszen a snowboardot pontosan erre találták ki.

A freeride közben 3 alapvető veszélynek vagyunk kitéve: lavina, gleccserhasadék, valamint a meredek letörések és sziklafalak. A lavináknál ne a híradóban látható óriás lavinákra gondoljunk! A legtöbb lavina nem nagyobb, mint egy átlagos háztető, mégis akár 20 tonna súlyú, a gyakorlatlanok számára szinte láthatatlan. A technika megtanulása tehát nem túl nehéz, azonban a megfelelő útvonal kiválasztása az, amit kizárólag kellő tapasztalat után sajátíthatunk el. Ezért rendkívül fontos, hogy a freeride-ot kizárólag a megfelelő felszereléssel és vezetővel próbáljuk ki.

A szükséges felszerelés: sisak, speciális hátizsák, hólapát, kereső szonda, lavina zsák és az elengedhetetlen jeladó (peaps) valamint snowboard vagy a freerid-ozáshoz megfelelő síléc. A hagyományos sílécekkel a freeride élvezhetetlen, a rocker lécek megjelenésének köszönhetően a freeride már egy átlagos síelő számára is élvezhető és könnyen megtanulható. Először érdemes bérelni, külön az oktatás idejére.

Hát röviden ennyit az elméletről, épp a peaps-et babrálom, és a hátizsákot próbálom, szinte már alig hallom Peter hangját. Peter az első találkozáskor mindig igyekszik röviden, lényegre törően oktatni, tudja nagyon jól, hogy mindenki azonnal csúszni szeretne. Mi is alig várjuk a holnap reggeli találkozást 08.30-kor az irodájában, ahol átvesszük a speciális, gerincvédős hátizsákot a szükséges felszerelésekkel együtt, és máris felvonózunk egy 10-20 cm porhóval fedett, enyhe, kezdők számára ideális lejtőre. Fent még peaps próbát és oktatást tartunk, utána belevágunk egy közel 7 órás kalandba. További képek és információ: www.rocknsnow.at