Milyen telünk lesz? - tesszük fel mi is és teszik fel nekünk is gyakran ezt a kérdést. A napokban egy hazai sípálya üzemeltetőjével beszélgettünk, aki bizonygatta, hogy saját megfigyelése alapján, egy esős nyár után várhatóan egy hóban gazdag tél köszönt ránk. Utánakérdeztünk, hogy tényleg van-e ilyen összefüggés.
Az előző tél hazánkban valóban szokatlanul enyhe volt, alig láttunk idehaza havat. Szlovákia szintén hóhiánytól szenvedett, miközben Ausztria déli részei és Olaszország síterepei elmerültek a rekordméretű havazásokban.
Vajon milyen lesz a következő tél? Meg lehet ezt előre jósolni? Kérdéseinkre Cséki Gergő, az
Időkép.hu
meteorológusa válaszolt.
Milyen tényezők határozzák meg, hogy az adott évben milyen télre számíthatunk?
Azt, hogy egy adott nyár/ősz után milyen télre számíthatunk, leginkább a sarki és sarkköri jég-, illetve hótakaró őszi hónapok folyamán megkezdődő gyarapodásának mértéke határozza meg. Ha a növekedés üteme nagyobb, több hideg levegő képes felhalmozódni, mely nagyobb eséllyel szakadhat le térségünk irányába.
A sok nyári eső vajon sok vagy kevés havat valószínűsít a télre?
A nyári csapadék mennyiségéből nem következtethetünk egyértelműen a télen esedékes hó mennyiségére. Pl. 1998 nyara is csapadékos volt, de utána télen több helyen is rekordvastagságú hó esett 1999 februárjában.
Hatalmas havazás után tisztítják a háztetőket Livignóban (Kép: CentroMeteoDolomiti)
A laikusok számára egyre kiszámíthatatlanabbnak, szabálytalanabbnak tűnik az időjárás, akár télen, akár nyáron nézzük. A szakemberek is ezt tapasztalják?
Igen, mi szakemberek is tapasztaljuk néha, hogy egy-egy időjárási szituációban (pl. sekély, mediterrán térség felől érkező ciklonok esetében) csökken a meteorológiai modellek megbízhatósága.
Milyen idő és hó várható az idei télre Magyarországon és a környező országokban? Mikor lehet - egyáltalán lehet-e - erre a kérdésre korrekt választ adni?
Erre a kérdésre konkrét választ egyelőre nem tudunk adni, a pontosabb időjárás előrejelzések megbízhatósága ugyanis mindössze 3-5 nap.