Türkmén téli álom az olimpiai rendezésről

A Turáni mélyföld és a Karakum sivatag, no meg a nyári 40 fok körüli hőmérséklet nem éppen ideális helyszín a tervekhez, ám kétségtelen, hogy az ország délnyugati szegletében emelkedő Kopet Dag csúcsai a háromezres határt súrolják, s míg lent a tél általában száraz, addig a hegység körzetében elegendő csapadék hullik, s ráadásul hó formájában. A természet adta infrastruktúra, legalábbis a havas sportágakhoz, tehát nem reménytelen. Építeni azonban a hegyoldalban is kell – pályákat, utakat, szállodákat, felvonókat. Nem kis pénz... A gyapotban és kőolajban, földgázban gazdag egykori szovjet tagköztársaság (1991 óta önálló állam), úgy tűnik, tekintélyes összegeket tud elképzeléseinek megvalósítására áldozni. A török Polimeks építőipari vállalat és a libanoni Consolidated Contractors Company a nagyszabású tervek anyagi haszonélvezője: fővállalkozó beruházóként összesen ötmilliárd dolláros költségvetésű projekt tető alá hozására kötöttek szerződést. A türkmén téli álom első "gyermeke", a Téli Olimpiai Sportpalota október utolsó napjaiban már meg is született, háttérbe szorítva a 2006-ban emelt jégcsarnokot, amely a sivatagi ország mostanáig egyetlen ilyen létesítménye volt. Kötelező volt korizni tanulniuk a politikusoknak, s ismerkedtek a korcsolyázással a gyerekek is.

Mostantól azonban az Atatürk és Oguz Khan főutak kereszteződésében álló tízezer férőhelyes jégkorong- és téli olimpiai csarnok lett a téli sportok fő bázisa, a tervezett ötkarikás játékok szíve. A modern sportpalota építési költségei 185 millió dollárra rúgtak. Pálya már van – jöhet a csapatok, a bajnokság, a válogatott szervezése, Türkmenisztán ugyanis még soha nem indult téli olimpián, hivatalos jégkorongbajnoksága, s íly módon nemzeti együttese sincs. Fókuszban az utánpótlás nevelés, mondják, s e célokat szolgálja többek között a sportpalotában kialakított 350 ágyas bentlakásos sportiskola is. S ha felnőtt a havas-jeges sportok új generációja, lehet pályázni a világversenyek rendezésére. Gurbanguly Berdymuhamedov államelnök és miniszterei harminc sportlétesítmény építésére kötöttek szerződést a beruházást irányító cégekkel.

Egy biztos: a 2014-ben esedékes oroszországi téli olimpia, Szocsi példája mindenképpen nagy lökést ad a téli sportok fejlődésének a volt Szovjetunió egykori tagköztársaságaiban. Nemrégiben Azerbajdzsán épülő síközpontjának terveiről számoltunk be, s lám, máris itt van a Kaszpi-tenger túlpartjáról Türkmenisztán, ahol szintén úgy döntöttek, hogy a nem éppen ideális időjárási körülmények, a minimális infrastruktúra ellenére van akarat, s lesz pénz a téli sportok, a síelés alapjainak kiépítésére.