Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
ELFOGADOM
Menü ≡

Az első magyar, aki síiskolát alapított Ausztriában

2019.01.12. | Szerző: Lipiczky Ágnes
Tumbász Gergő az első magyar, aki végigjárva a ranglétrát, az összes kötelező lépcsőfokot síiskolát nyitott Ausztriában. Szakmai tudásának köszönhetően egyre-másra nyílnak meg a kapuk előtte, jó kapcsolatokat ápol Japánban, Új-Zélandon, jelenleg a kínai havas "piac" felépítésében vesz részt. Tumbász Gergő síoktató, síoktató kiképző mutatja most meg nekünk az ő téli világát.
Nemrégiben tértél haza Kínából, ahol síterep fejlesztésben nyújtottál szakmai segítséget. Milyen tapasztalatokat gyűjtöttél a 2022-es téli olimpia hazájában?
Észak-keleten, az orosz határ környékén jártam, ahol egy kisebb falu mellett egy privát befektető nyitotta meg a síterepét. Kínai léptékkel mérve a kisebb "falu" 440 ezres lakosságot számlál, vagyis van célközönség, de valahogy nem sikerült működőképesen összerakni a projektet, sem a kölcsönző, sem a síiskola nem úgy üzemelt, ahogyan kellett volna. Így „újrahúztuk” a koncepciót, az egész rendszert, sőt még a kezdő sípályát is átterveztettük, ami gyakorlatilag most készült el.

A havas sportok szempontjából hatalmas piac Kína. Milyen lehetőségeket láttál, találtál meg Ázsiában?
Mivel 2022-ben itt rendezik meg a következő téli olimpiát, így a kínai kormány kiemelten kezeli a téli sportokat, minden támogatást megad a fejlesztésekhez, és ha a kínai kormány számára ez a direktíva, akkor kis túlzással a világon minden hatodik ember ezen a projekten dolgozik. Kína más világ, központi rendszerre épülő, dübörgő gazdasággal, amely most kerül, amibe kerül alapon építi az olimpiát. Kínában 703 síterep található, 2022-ig még 800 síterepet akarnak létrehozni az országban, amely 1.4 milliárd dolláros üzletet jelent. Pillanatnyilag a lehető legtöbb embert a téli sportokra állítanak rá és át, hiszen ha már olimpiát rendeznek, szeretnének kiemelkedően eredményesen is szerepelni a versenyeken. Más sportágakból átvezényelnek az alpesi síbe több ezer fiatalt, akikkel nemzetközi szakemberek így osztrák edzők is dolgoznak azért, hogy négy év múlva olimpikonok lehessenek. Aki bírja, marad, aki nem, az kihullik a sorból.
Kilépés a vetítésből
másodpercenként
3
váltás
Ez a versenysport része, de mi a helyzet a síturizmussal?
Az a következő lépcsőfok. Ha a sísport túléli az olimpiát, akkor jöhet a turizmus. Szintén sanszosan nagy számokkal. Nyilván jó lehetőséget ad ez az európai piac számos részvevőjének, hiszen szükség lesz oktatásra, oktató képzésre, tanácsadói szerepekre. Hosszú távon nem szeretnék kint élni Kínában, de egy-egy ilyen projektben továbbra is szerepet vállalnék.

Magyarországon nem sokan mondhatják el magukról, hogy piaci részvevők, tényezők a sísport világában. Hogyan tudtál erre a szintre eljutni egy olyan országból, ahol gyakorlatilag alig van síelhető hegy, terep?
Semmiképpen sem úgy, hogy üzleti lehetőségként gondoltam a síelésre. 1999-ben jutottam ki először utazási irodás oktatóként Olaszországba, ahol érdekelni kezdett miként lehet az adott síterepen, helyi síiskola oktatójaként dolgozni. Ehhez olasz állami síoktatói végzettség kellett volna, ahova már a bejelentkezéshez is letelepedésre vagy EU-s tagságra lett volna szükség. Ráadásul kiderült, hogy akkoriban a magyar síoktatói végzettséget nem jegyezték sehol, így Ausztria felé kezdtem el kitekintgetni. A magyar képzés mellett 2002-ben kezdtem el az osztrák tanulmányaimat, s lépésről -lépésre haladtam végig. S közben fogalmazódott meg bennem, hogy ha minden végzettséget összeszedek, akkor még síiskolát is nyithatok Ausztriában. Az osztrák síoktatói első szintjének elvégzése után jött a következő lépcső, nemzetközi síoktató szövetség (ISIA) rendszere, majd snowboard oktatói képzés, lavinaismereti tábor, s felvételiztem az osztrák államira, ami hatalmas ugrást jelentett, s egyszer csak ott álltam a papírjaimmal a hivatalban, ahol azt mondták: mindent elvégeztem, keressek egy irodát és nyissam meg az iskolámat. A feleségem meg is jegyezte rögtön: hogy hihetetlen, hogy már nem kell több tanfolyam, iskola, képzés, amivel gyakorlatilag az elmúlt 15 évemet töltöttem el.

De nyilván nálad ez nem a célba érkezés pillanata volt…
Nem, hiszen amit én szeretnék kihozni ebből az iskolából az hosszabb folyamat, nagyobb léptékű dolog. Ebben az iskolában sok olyan dolgot fésültem össze, amelyeket korábban egyenként működtettem, példának okáért a telemark sízést, a Snowsport Academyt, amely oktatóképzést biztosít, és amely a japán és új-zélandi kapcsolataimnak köszönhetően most kezd komplex dologgá fejlődni, hiszen nyáron szakmai gyakorlatra ki tudom küldeni az oktatóimat ezekre a terepekre, ami szintén nagy vonzerőt jelent. A Zell am See-i iskolám egy éve nyitott, s a lassan járj, tovább érsz elve alapján építkezik. Jelenleg hét oktatóval dolgozom, de februárra szerintem elérjük a tízfős létszámot is. Ugyanakkor rengeteg külsős partner kapcsolódik a céghez: legyen szó szerződéses hegyi vezetőről, helikopteres cégről, a lényeg az, hogy minél több igényt ki tudjunk elégíteni.

Az elmúlt több mint egy évtizedben teljes képet kaphattál a hazai és az osztrák oktatói képzésről. Miben látsz a különbségeket?
Míg itthon az elméleti tudás nagyobb az oktatással kapcsolatban, addig Ausztriában gyakorlati alapokra épül a képzés. Itthon pedagógiát és pszichológiát is tanítanak, hiszen emberekkel kell foglalkozni, ugyanakkor a sízés nem kap akkora hangsúlyt. Annak idején - 90-es évek - a képzés 120 részvevőjéből általában 15 embernek sikerült a vizsga, a többiek a sízésen csúsztak meg. Ma már több síoktatóképzés is működik Magyarországon. A számokat nem tudom, de bőven történt változás. Igazából már nem követem a Magyar síoktatói rendszerek fejlődését, így nyilatkozni sem tudok hitelesen róluk. Pár, igen jó barátom vesz részt benne és látom, hogy sokat dolgoznak rajta. Ausztriában található a legtöbb legalacsonyabb képesítésű oktató, viszont ott vannak azok is, akik a világ legmagasabban képzett síoktatói közé tartoznak. Egy tíznapos tanfolyam elvégzése után már lehetőség nyílik arra, hogy gyerekekkel, kezdőkkel foglalkozzon az ember, s mindenki eldöntheti, hogy mekkora szeletet kíván kiszakítani magának a piacból, megy-e a következő lépcsőre vagy megmarad azon a szinten, amit választott, ahol tart éppen. Ausztriában munkaügyi képzést jelent az oktatói képzés, hiszen 2500 síiskolának van szüksége munkaerőre. Az otthoni képzési rendszer azonban csak nagyon lassan követi le az üzleti igényeket.

Akadnak már olyanok, akik a nyomodba szegődtek?
Persze, hogy akadnak, és a Snowsport Academy-vel az én másfél-két évtizedes utamat kívánom nekik lerövidíteni. Kitapostam az utat, összegyűjtöttem a tapasztalataimat, tudok konkrétan segíteni, támpontokat adni azoknak a fiataloknak, akik hozzám hasonló célokkal vágnak neki ennek a kalandnak. Snowboardban már ketten elvégezték az állami iskolát, alpesiben most felvételiznek páran, s ezek az emberek 15 év helyett öt-hat éven belül a legjobb oktatói papírokkal rendelkezhetnek majd.

És merre töröd tovább az utat? Mi szerepel még a bakancslistádon?
Nagyon sok tétel szerepel még a bakancslistámon, és szerencsére nagy az a világ, amelyben mozogni lehet, és még mindig van feljebb és feljebb szakmailag. Minden bakancslistának az alapja a belső motiváció, és bennem jó adagnyi van ebből, azt hiszem, én az az ember vagyok, aki sosem lesz kész, mert mindig talál magának valami megvalósítandó célt. Az elmúlt évek azt mutatták meg nekem, hogy ha belépek egy ajtón öt másik nyílik ki előttem. Csak elég bátornak és elhivatottnak kell lenni ahhoz, hogy be merjünk kopogni az előttünk álló kapukon. Attól pedig nem kell megijedni, ha egyet-kettőt az orrunkra csapnak, csak idő kérdése és kinyílnak azok maguktól.
Kapcsolódó oktatók:
Kapcsolódó síiskolák:
Kapcsolódó szervezetek:
Kapcsolódó cikkek:
h i r d e t é s
h i r d e t é s
h i r d e t é s
UTASBIZTOSÍTÁS -10% » SÍELŐK NAPTÁRA »
FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE »
KÖVESS MINKET!
facebook twitter youtube instagram
A SIELOK.HU SZÁMOKBAN
A portált jelenleg 5 vendég és 0 regisztrált felhasználó látogatja.