Nem sokkal indulás előtt azonban jött a hír: az említett Bond-lány lemondta a részvételt, pontosabban egy évvel későbbre halasztotta. Az út tehát kútba esett.
Az indoklás meglehetősen váratlan volt attól, akit szerepe szerint veszélyes csábítónak képzeltem. A kérdéses Bond-lány, Candice Gilg - aki "A világ nem elég" híres jelenetében Sophie Marceau dublőreként ugrott ki a helikopterből - ugyanis ikerbabái és síboltja miatti elfoglaltságára hivatkozva lépett vissza. Az új helyzetbe már nem fért bele, hogy Bond-utánzatokat vezessen körbe a hegyen (vagy inkább hagyja őket a nyomában loholni, hogy valósághűbbek legyünk).
A vissza nem térítendő árú repülőjegyeket azonban már lefoglalták, ahogyan a szállást is, az utat szervező Mountain Heaven cég emberei pedig már alig várták, hogy megmutassák nekem, milyen szép hely is Plagne Montalbert. Három újságírókollégámtól eltérően a naptáram aggasztóan üres volt, ezért úgy döntöttem, elutazom, ha lesz Bond-lány, ha nem.
Amikor megérkeztem, a bűnbánó Bond-lány várt szép, Twinner nevű síboltjában, Montalbert centrumában. Hogy Candice-t valóban furdalta a lelkiismerete, vagy egyszerűen nem tudott ellenállni a gyönyörű időnek és a príma hónak, és örült, hogy még idén letudhatja a feladatot, nem tudom.
Be kell vallanom, hogy kissé ideges voltam. Valójában én a szakmám szégyene vagyok (talán már egyre kevésbé) abban az értelemben, hogy síutjaim nagy részét az apres-ski-lehetőségek feltérképezésével szoktam tölteni. Tehát nem csak Candice közelsége miatt vert hevesebben a szívem, amikor segített a lavinajelző bekapcsolásában ("a biztonság kedvéért"), mielőtt kimentünk volna a terepre. Valószínűleg említenem kellett volna, hogy Candice - a babázás és a boltvezetés előtt, amikor éppen nem Bond-lánykodott - freestyle sívilágbajnok volt a 90-es évek végén. Amikor kiértünk a hóra, hamar kiderült, hogy nem sokat lassult azóta.
A következőkben aztán mintha La Plagne legjobb síterepeinek gyorsított bemutatóját kaptam volna meg, benne néhány könnyebb off-piste lejtővel. Candice korlátozott tehetségem iránti tapintata, plusz a lavinaveszély megakadályozott bennünket abban, hogy a komolyabb terepekre is elmerészkedjünk - pedig ezek amúgy mágnesként vonzották Candice-t.
Kezdtem egyre kevésbé Pierce Brosnannek és egyre inkább egy rakás szerencsétlenségnek érezni magam (bár valahol olvastam, hogy Mr. Brosnannek az is gondot okozott, hogy felálljon a léceken, azt pedig, hogy el is induljon, a biztosítója megtiltotta - nekem legalább ilyen gondjaim nincsenek a biztosítómmal).
Megpróbáltam (reménytelenül) kevésbé zilálni, kiegyensúlyozott formát ölteni a visszaúton a felvonóban és komoly újságíróként kérdezni (a Bond-filmről alig, mert úgy gondoltam, unja már a témát). Candice azonban abszolút lelkesen mesélt arról, hogyan köröztek hetekig Chamonix felett egy helikopterrel, melynek felszállásához a francia kormány engedélyére volt szükség, hiszen a helisízés - egy-két kivételtől eltekintve - tilos az országban.
Felidézte, hogy milyen kedves volt Brosnan és az egész stáb, amikor '99 februárjában leállt a forgatás, mert a filmesek kölcsönadták helikopterüket a Le Tour-i lavina áldozatainak kimentésére. A hatméteres hóréteg a faluba érve 12 áldozatot szedett és 17 házat pusztított el.
A nap egyébként a legnagyobb síélményt nyújtotta számomra a tavalyi szezonban, és az egyik legjobbat az elmúlt tíz évben. A hab a tortán pedig csak a végén következett, amikor a Bond-lány, megelégelve önbecsmérlésemet, azt mondta: "Jó a technikád, Patrick."
Montalbert-be, La Plagne hatalmas terepeinek e csendes zugába mindenkinek érdemes elnéznie, függetlenül attól, hogy sikerül-e rávennie Caprice-t a közös túrára, vagy sem. A hely egyébként egyre felkapottabb az Alpok ingatlanbefeketői körében is, hiszen egy óriási sírégió kapujában fekvő csinos faluról van szó, ahol még megfizethetőek az árak. Mi kellhet még? (Egy Bond-lány házhoz szállítva? - Nem gond!) Nem véletlen, hogy az a néhány brit síző, aki itt, La Plagne tíz központja közül a legkevésbé ismertben apartmanokat vásárolt és utazási irodát nyitott, utóbbit Mountain Heavennek (Mennyország-hegynek) nevezte el.
Tulajdonosaikat, akiket aztán több tucat család követett ingatlanvásárlási céllal Angliából és Írországból, nem fogadták a legmelegebben. A falu - amely az egyik legkisebb és leginkább hagyományőrző a környék húsz települését összekapcsoló Paradiski bérletrendszerben - "nagyon francia".
Végül aztán megolvadt a jég, mert a helyiek rájöttek, hogy a brit síturisták pénzt hoznak a falunak. A francia sízők étellel, itallal és sífelszereléssel érkeznek, a külföldiek azonban itt bérelnek sílécet, a helyi éttermekben vacsoráznak és a helyi üzletekben vásárolnak - többek között Candice síboltjában.