Egzotikum: Libanon - A Közel-Kelet Svájca

Honnan jött az ötlet, hogy Libanonba utazzál sítúrára?
Másfél éves korom óta síelek, megszállottja vagyok ennek a sportnak, ezenkívül "időjárásőrült" is, aki mindennap több mint egy órát nézi a webkamerák képeit. Tavaly nagyon rossz telünk volt Európában, de mivel "síelni muszáj", elkezdtem az interneten olyan helyeket keresni, ahol nem volt gond a hóval. Így találtam rá fórumokban Libanonra, amiről csupa jót írtak. Aztán a honlapjukat böngészve kiderült, hogy nagyon jó infrastruktúrájú terepekről van szó. Másrészt pedig már korábban elhatároztam, hogy igyekszem minél több ország síterepére eljutni, és Libanon rögtön nagyon izgalmas, új helynek tűnt.

Milyen volt Libanonban a szezon?
Ott sem volt igazi, a megszokott 5 méter helyett csak 2 méter hó esett, és kicsit későn, december végén indult a síszezon. Másrészt pedig a belpolitikai konfliktusok 2007 januárjában kiújultak, ezért egyszer "meg is inogtunk" és visszamondtuk a szállásfoglalásunkat. Végül mégis elutaztunk, nem is bántuk meg: az ország a "szívem csücske" lett. Libanonban síelve milyen különbségeket lát az ember Európa terepei után? Először is a pályákról látszik a tenger! Úgy is hirdetik magukat a libanoni síközpontok, hogy a délelőtti síelés után meg lehet mártózni a tengerben. Mi márciusban jártunk ott, akkor még csak a bátrabbak fürödtek, de a vízparton napozni és a pálmafák alatt sétálni nagyon kellemes volt. Másrészt pedig nagyon melegen süt a nap, de furcsa látványt nyújtottak a megszokott terepek után az arab felvonókezelők is, akiknek a sötét bőre szinte "világít" a hóban. Az is feltűnő különbség, hogy Libanonban nincsenek hóágyúk, ugyanis bőséggel esik hó. Milyen az ország éghajlata?
Klasszikus mediterrán, forró, száraz nyárral és enyhe, csapadékos téllel. A téli csapadék mindig hó formájában hullik le, ennek köszönhető az évi 5 méteres, nagyon nagy hómennyiség. Érdekesség, hogy a hó rendszerint egy-két napos hóviharokkal, 30-40 centiméteres adagokban érkezik a Földközi-tenger felől.

Kik járnak Libanonba síelni?
Európából az angolok - akiknek szinte mindegy, hogy ha már repülőre szállnak, akkor az Alpokba utaznak vagy ide - és a franciák jönnek, ugyanis Libanonban a második hivatalos nyelv a francia. A legtöbben Ciprusról és az Öböl országaiból, Dubaiból, Katarból, Szaúd-Arábiából, Bahreinből és Ománból érkeznek, természetesen a legújabb felszerelésekkel. Annak ellenére, hogy ezek sivatagi országok, nagy kultúrája van errefelé a síelésnek, olyannyira, hogy az iskolákban síszünetet is tartanak.

Mit kell a libanoni síterepekről tudni?
Libanon kb. tized magyarországnyi területén, a tengerparttól emelkedő Libanon-hegységben elszórva hat síközpont működik, ezek között Faraya és Cedars számít nagyobbnak. A hegyek "közepesen magasak", Faraya pályái például 1850 és 2465 méter közöttiek. Faraya Bejrúttól 40 kilométerre fekszik, egy szerpentinen közelíthető meg a tengerpart felől. Rengeteg síbolt települt erre a szakaszra, hatalmas választékkal és meglepően alacsony árakkal. Farayán 18 sílift működik a 40 pályán, ahol összesen 82 kilométeren lehet csúszni, az off-piste lehetőségek pedig szinte korlátlanok, hiszen a pályák között nincsenek sem szakadékok, sem fák. A sízést egyébként a '30-as években a francia katonák honosították meg. Az első síliftek és síközpontok az '50-es években épültek.

Milyen árak jellemzőek a sípályákon?
A napijegy 25-35 dollár, attól függően, hogy hétköznap vagy hétvégén síelünk. Egy 3 csillagos pályaszállás ára pedig két főre 60 dollár.

Említetted a hóviharokat. Ilyenkor milyen programot választhatnak a síelők?
A tengerpart mellett meg lehet nézni Bejrútot, amely kettős, francia-arab kultúrájú város, sok évszázados kereskedelmi központ, kikötő. A háború nyomai itt-ott még ma is látszanak, a belvárost mindazonáltal teljesen átépítették. Itt rengeteg olyan luxusmárkát árusító üzletet találni, amit csak Párizsban lát az ember. Az 1975-ös polgárháborúig a "Közel-Kelet Párizsaként" is emlegették Bejrútot, Libanon pedig a hegyek miatt a "Közel-Kelet Svájca" nevet kapta. Libanon másik látnivalója Byblos, a világ egyik legrégebbi kikötője, a világörökség részét képező emlékekkel.