Síelés műanyagon - műanyag sípályák

Az elmúlt évek kiszámíthatatlan időjárási körülményei megnehezítették a téli sportok barátainak és egyben a síparadicsomok üzemeltetőinek is a dolgát. A havas napok előrejelzése egyre bizonytalanabb, a sízés ugyanakkor egyre népszerűbb lett. A gleccsersízésre vagy a világ körüli utazásokra a sízők tömegei nem tudnak nagyobb összegeket áldozni, így (a beltéri sícentrumok mellett) előtérbe kerültek a műanyag sípályák. Az első mesterséges sípálya 1958-ban épült Olaszországban, hogy aztán elterjedjen az egész világon. A mesterséges úton előállított felületeket Angliában terítették le Európában másodszor, mégpedig a brit síenciklopédia szerint 1961-ben, egy - a Wembley stadionban rendezett - síugróverseny alkalmával. A szigetország első állandó, ma is működő nyári sípályáját Torquayben építették meg. A népszerű vígjátéksorozat, a "Waczak Szálló" helyszíneként is ismert városon kívűl Nagy-Britanniában közel 90 nyári sípálya működik, több, mint a világ bármely országában. És ha már a vígjátékokat említettük, a legenda szerint a műanyag sípálya ötlete egy angol fejéből pattant ki, aki konyhája kövét a cipőire erősített kefékkel súrolta. A történet vidám, de a valóság mégis az, hogy a PVC-szálakból készített szőnyeg olasz találmány.

Szakosodó gyártók, tökéletesedő gyártmányok

Az úttörő országok úgy tűnik, megtartották előnyüket, ugyanis az olasz Neveplast és az angol Briton, Dendix vagy Ski Tech ma is a legismertebb gyártók közé tartoznak. Szintén neves márka a finn Everslide és a holland Curtec is. A műanyagsípálya-gyártók az elmúlt évtizedekben a piaci igényekhez alkalmazkodva a sísportokon belül is szakosodtak. A Neveplast három területre - lesikláshoz, sífutáshoz és síliftekhez - készíti műanyag szőnyegeit, míg a síugrósáncok szőnyegezésére használt sípályaelem-márkák között legjobban az Everslide neve cseng. A finn szőnyeggel az elmúlt húsz évben világszerte több mint 150 sáncot borítottak. Az Everslide gyártója a mesterséges lesikló- és szánkópályák építésével is foglalkozó C. E. Lindgren, amely tevékenységét ecsetek és kefék készítésével kezdte. A tevékenységi körök csak elsőre tűnnek távolinak, ugyanis az Everslide szőnyegek sűrű sörtéi leginkább a körömkefékhez hasonlíthatóak. De hogyan lesz a sűrű keféken való síelés a valódi havas lesikláshoz hasonló?

A mesterséges hópótlók fejlesztésekor a gyártók mindenkori célja az volt, hogy a műanyagon való sízés a lehető legjobban megközelíthesse a havas sízés élményét. Hogy a műanyag pályák mennyire adják vissza a természetes pályák jellegzetességeit, három szempont alapján ítélhető meg. Eszerint a műanyagok minősége meghatározható a talajfelszínhez való alkalmazkodás, a csúszósság és az oldalellenállás szempontjából.

Annak érdekében, hogy a műanyag szőnyegek a legjobban kövessék a földfelszínt, kisméretű elemekből épülnek fel. A csúszósság a megfelelő műanyagok megválasztásával és a sörték formájával javítható, de a gyártók síkosító anyagokat is ajánlanak. A csúszós felszín a horzsolások elkerülésében is segít, így a legújabb szőnyegeken nyáron akár pólóban, rövidnadrágban is lehet síelni. Hogy a sízők kanyarodáskor is élethűnek érezzék a műanyag pályákat, azok oldalellenállásának meg kell közelíteni a hó tulajdonságait, ami a sörték keménységétől és sűrűségétől függ.

A korábbi megoldásoknál rugalmasabb a Snowflex rendszer, amelynek gyártója, a Briton azt ígéri, hogy nem csak előkészített, szabályos lejtőket, hanem izgalmasabb, egyedi felületek is szőnyegezhetők az új anyaggal. A Snowflex rendszer biztonságosabb is több elődjénél, ugyanis a szőnyegek nem tartalmaznak fémet, felszínük folyamatos, lukak, mélyedések nélkül. Függetlenül a pályák felszínétől, a modern szőnyegek legalsó rétege a balesetvédelem miatt mindig puhább, rugalmasabb anyagból készül, amely a legkülönbözőbb talajfelszínekhez való illeszkedést is segíti. A műanyag terepeken előforduló leggyakoribb sérülés egyébként a horzsolások mellett az újak törése, zúzódása.

A mesterséges lejtők elsősorban a kezdő és a kellő gyakorlattal még nem rendelkező sízőknek készülnek. A műanyag pályákat így leginkább a síiskolák tudják hasznosítani, ahol a kezdők már ősszel megtanulhatják a sízés alapjait. Persze a haladók is élvezhetik a mesterséges terepek előnyeit, ha azokat a téli hónapok előtt edzésre használják. A szezon előtt gyakorlatot szerzett sízők elfelejthetik a szezon eleji forma fogalmát, és így a sérülések kockázatát is csökkenthetik.

A műanyag szőnyegek a természetes lejtőkön, épített pályákon és beltérben egyaránt használhatóak hó helyett, vagy a meglévő hómennyiség pótlására, kiegészítésére. A természetes pályákon az igénybe vett területeket szokás műanyag elemekkel leborítani, így kerülnek a mesterséges hópótlók hóbiztos vidékek sícentrumainak nagyobb forgalmú felületeire is, például a sífelvonók köré.