Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
ELFOGADOM
Menü ≡

Riksgränsen - Sí az északi-sarkvidéken

2004. október | Szerző: Patrick Thorne
Hihetetlenül hangzik, az északi sarkkörtől 250 kilométerre északra fekvô Riksgränsen valaha mégis Svédország első számú síterepe volt, amelyet sok sízô még ma is a kötelezően meglátogatandó vidékek közé sorol.

Méretei alapján Riksgränsen nem kerülne be a világ 1000 legnagyobb síterepe közé sem, a liftek meglehetősen régi darabok, a szállás- és szórakozóhelyek száma
pedig erôsen korlátozott, ezért a központ népszerűsége magyarázatra szorul.

Először is, Riksgränsenben május közepétől nonstop napsütésben, éjjel-nappal síelhetünk és deszkázhatunk. Júniusban már sokan rövidnadrágban csúszkálnak, hiszen a Golf-áramlat szokatlan meleget hoz magával ide, a Csendes-óceán partjától 8 kilométerre. A felvonók ugyan nem visznek messzire, de a helisízés megfizethető, a sítúrázásra pedig hatalmas hómezők és korlátlan lehetőségek kínálkoznak - ezek újabb jó pontokat hoznak a svédeknek. Riksgränsen különlegességeinek hosszú listáján a következő tétel a pályák egyedülálló vonalvezetése. Itt megeshet, hogy Svédországból indulva kis idő múltán a norvég határ túloldalán találjuk magunkat, majd a siklást svéd földre visszatérve fejezzük be.

Mégsem ezek azonban azok a specialitások, amelyek Riksgränsent a világ többi neves síközpontjától megkülönböztetik. Ideérkezve azonnal érezzük a kristálytiszta levegôt, ámulunk a minden irányba végtelenül elnyúló fehérségen és az északi fény varázsán. Van a helyben továbbá valami időtlen, ami menthetetlenül megkapó. Riksgränsennek sikerült a modern világtól elzárva - amennyire csak lehet -, érintetlenül maradnia. Ez persze nem jelenti azt, hogy az olyan kényelmes megoldások, mint a csipkártyás síbérlet, ismeretlenek lennének errefelé.

A sícentrum - ha egyáltalán hívhatjuk így ezt a helyet - a lift aljában elnyúló hosszú földszintes épületből és a felvonó állomásából áll. A kissé megviselt, a 60-as éveket idézô épületben önkiszolgáló éttermet találunk, benne nagyrészt diákokkal. Luxusnak nyoma sincs, a hely mindazonáltal kényelmes, és az új tulajdonosok arra is áldoztak, hogy az épületben szálloda, sôt fürdô is működjön.

Riksgränsen története gyakorlatilag akkor kezdődött, amikor a vasútvonal a közeli Kiruna hatalmas vasércbányájáig 1903-ban elért. A 30-as években felépült itt egy kis hotel, néhány évvel később pedig megnyílt Svédország elsô síiskolája, amely ma is elismert intézmény. Az első, kifejezetten a sízôknek szánt felvonókat az 50-es években adták át. A többi - ahogy mondani szokták - már történelem, így az útépítés is, amire a 80-as évekig kellett várni. Kevés téli üdülőhely van, amely ennyire sokféle embert vonzana a téli sportágak teljes palettájáról. Sífutók, túrasízők, deszkások, telemarkosok és lesiklók teljes egyetértésben osztoznak a terepeken.

Riksgränsen mára a hardcore deszkások mekkája lett. A természet alkotta felszín kiváló adottságú, nincsenek mesterségesen épített elemek - ide inkább terepezésre jönnek a snowboarderek. A sportág profi sztárjai rendszeresen felbukkannak itt. Ingemar Backman itt mutatta be rekordot érô "Ingemar Air jumpját" a 90-es évek közepén.

Kilépés a vetítésből
másodpercenként
3
váltás

A felvonóval megközelíthető pályák a központi épülettől gyalog néhány percre érnek véget. A kétüléses lift egy fából készült építményből indul a piros és a fekete pályák felé, ezek egyike sem jelenthet azonban gondot egyetlen haladónak sem. A háromüléses lifttel elérhető felső pályák valamivel enyhébbek. Itt szintén széles, akadálymentes terep nyílik, fák és veszélyes letörések nélkül, így a pályákat is nyugodtan elhagyhatjuk.

A helisízés a helyi attrakciók egyike. Tucatnyi csúcsra juthatunk el rövid légi úton, mégpedig a nemzetközi áraknál jelentősen kedvezőbben: három felszállásért magyar pénzben számolva 40 ezer forintot kell fizetnünk. Sokan gyalog hódítják meg a hegyeket. Számukra 1300 méter felett 60 csúcs is megmászható.

Ami nem tartozik a hely erősségei közé, az a kölcsönzés. A személyzet ugyan segítôkész, és a választék is jó, a hely azonban szűkös, a várakozás pedig hosszú. Szintén gondot jelenthet, hogy a skandináv módi szerint a teljes felszerelés árát kell kifizetni akkor is, ha csak léceket nem hoztunk magunkkal.

A síelés utáni programok a szállodaszobában rendezett bulival vagy a központi épületben működő nagyobb bárban tartott rendszeres összejövetelekkel kimerülnek. Az ivóhoz kapcsolódó klubban gyakran szól élô zene. A hangulat mindig kiváló, annak ellenére, hogy a többség csak sört kortyolgat. A visszafogott italozást a magas adók miatt lélegzetelállító árak magyarázzák. A folyékony kenyér korsója 1800 forintnak megfelelő svéd korona. A boltban negyedáron hozzájuthatunk a dobozos változathoz - és már indulhat is a szobaparti! Étkezésre az elsô számú vendéglátóegység a Lapplandia étterem a központi épület aljában, ahol elfogyaszthatjuk a napi menüt, de választhatunk a helyi finomságokat kínáló étlapról is, például rénszarvasból készült ételeket.

Riksgränsen modern alpesi fürdője jól felszerelt. Van itt szauna, úszó- és meleg vizes medence, de kipróbálhatjuk a masszázsszolgáltatást, az iszappakolást, sôt Tai Chi órákat is vehetünk. Amennyiben a természetben szeretnénk a sízés után megmaradt szabadidőnket eltölteni, kutyaszánra vagy a kedvelt motoros szánra pattanhatunk, de horgászhatunk a befagyott tavon is. A késô tavaszi olvadással a kenuk is előkerülnek.

Ha egy napon elvetődünk Svédország e távoli pontjára, nem szabad kihagynunk a legendás fotós, Sven Hörnell kiállítását. Sven a 60-as években jutott el először ide, de a hely sokszín? szépsége annyira megragadta, hogy élete végéig itt maradt, és több mint öt évtizeden keresztül fotózta a tájat, az élővilágot, a számi törzsi szokásokat, a II. világháború történéseit és persze a helyi síközpont fejlődését. Ha van egy szabad napjuk, érdemes vonatra szállni Kiruna felé. A kétórás úttal elérhető város jó néhány érdekességet tartogat, így például az utca embere elôtt is nyitva álló Svéd Űrkutatási Intézetet, de a közelben, Jukasjarviban találjuk a világhírű jéghotelt, amelyet minden évben jégtömbökből építenek fel és jégszobrokkal díszítenek. A jégépület április végéig tekinthető meg. Kirunából 45 perc vonatozással elérhetünk a norvég kikötővárosba, Narvikba. A fjordok látványa szintén megér egy kis utazást, és ha már itt vagyunk, a város világháborús múzeuma is ajánlható. Bár Kirunáig repülővel is utazhatunk, az igazi élmény a "skandináv Orient Expresszre" szállni, és hálókocsin megtenni a 19 órás, 1500 kilométeres utat Stockholmból.

Kapcsolódó síterepek:
Kapcsolódó országok:
h i r d e t é s
h i r d e t é s
UTASBIZTOSÍTÁS -10% » FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE » INGYENES TANÁCSADÁS » SÍELŐK NAPTÁRA »
A SIELOK.HU SZÁMOKBAN
A portált jelenleg 6 vendég és 0 regisztrált felhasználó látogatja.