Síbakancs- és síkötésfejlesztések

A síbakancs

a komfort és az irányítás szempontjából a sífelszerelés legfontosabb része, hiszen a síző mozdulatait a síbakancs közvetíti a kötésen keresztül a síléc felé. A síbakancsnak ezért megfelelő erővel kell fognia a síelő lábát, egyenletes eloszlással, eközben azonban melegnek és hosszú távon is kényelmesnek, valamint könnyen használhatónak kell lennie. Az elmúlt évekre visszatekintve megállapítható, hogy a bakancsok tekintetében nem történt olyan forradalmi változás, mint a sílécek esetében a carving megjelenése.

A kilencvenes évek kedvelt megoldása volt az ún. "hátra nyíló" síbakancs. Ez rendkívül könnyű ki- és bebújást tett lehetővé, azonban a lábfej megfelelő rögzítését nem sikerült tökéletesen megoldani, ezért többnyire csak kezdő és középhaladó sízők használták. A carving sílécek megjelenése után pár szezonon keresztül több gyártó is próbálkozott a „puha” síbakancsokkal, amelyek bár rendkívül kényelmesek voltak, mégsem váltak sikeressé, mivel a carving lécek és a sízési technika során fellépő erőhatások óhatatlanul megkövetelik a szilárd héjú síbakancsok használatát.

A jelenlegi síbakancsok túlnyomó többsége a hagyományos elveknek megfelelően épül fel, legfőbb részei a szilárd héj, a kivehető bélés és négy darab csat. A bélések szinte kivétel nélkül lábra formálhatóak, ami nagyban hozzájárul a komfortérzethez, a bélés hátsó részén található síkos tapintású szövet pedig a ki- és bebújási nehézségeket oldotta meg. Az igazi fejlődést a műanyag héj konstrukciójának átalakítása hozta, amikor is megjelent a bokánál a több forgópontos megoldás. Az egymás fölött csúszó héjelemek pontosabb és szorosabb illeszkedést tesznek lehetővé, valamint további könnyítést hoztak a síbakancs fel- és levételében.

Sokaknak jelentett problémát a szoros síbakancs és az elégtelen hajszáleres keringés miatti "hideg láb" jelenség, amelyet az egyre jobb hőszigetelő-képességekkel rendelkező bélések mellett gyakran beépített elektromos fűtéssel orvosolnak a gyártók.
A könnyebb ki- és becsatolást hosszabb szárú és szervomechanikás csatokkal oldották meg, a pontosabb beállításokról a mikro- és makroállíthatóságú csatok gondoskodtak, valamint x-, illetve ó-lábhoz állítható oldalirányú bakancsszár-dőlésszög járult hozzá.

Természetesen a fentiektől eltérnek a versenysportban használt síbakancsok, itt jellemzően teljesen puritán a külső kialakítás, a csatokon kívül pedig szinte semmilyen állítási lehetőség nincsen a súlycsökkentés miatt. A Világkupa-versenyzők bakancsai az adott versenyző lábához készülnek, az utólagos módosításokat a versenyző lábának teljes biomechanikai bemérésének segítségével hajtják végre.

A jövőben várható a még modernebb anyagok felhasználása, komoly lehetőségek vannak az olyan anyagokban, amelyek mechanikai behatásra megváltoztatják a tulajdonságaikat. Lehetővé válhat olyan síbakancsbélések kialakítása, amelyeknek a támasztó és rezgéstompító nyelvrésze változó rugalmassággal alkalmazkodik az igénybevételhez. Ugyanilyen elven működő rezgéstompító rendszerek beépítése várható a bakancsok talpába, illetve a bélés talprésze alá is.

A síkötés,
amellett hogy a síbakancsot rögzíti a síléchez, elsősorban a biztonságért felel. A kezdetleges, drótpántos és szíjas megoldású síkötések semmiféle leoldást nem tettek lehetővé, ez a nagyobb eséseknél gyakran okozott súlyos sérüléseket. A sérülések megelőzésének igénye miatt fejlesztették ki különböző kötésgyártók – néha egymástól függetlenül – azokat a síkötéseket, amelyek már rendelkeztek azzal a tulajdonsággal, hogy az előre beállított értéket meghaladó erő hatására elengedték a síbakancsot.

Ezek a fejlesztések a szabványosítást is magukkal hozták, ekkor szabványosították a leoldási erő skálázását, valamint a síbakancsok hátsó és orr-részén található rögzítőfülek méreteit is, így biztosítva a különböző gyártmányú bakancsok és kötések közötti teljes kompatibilitást. A biztonsági síkötések gyakorlatilag a kezdetektől fogva ugyanazon elv szerint működnek, elöl és hátul is minden irányban ki tudják oldani a bakancsot szükség esetén. A leoldási erő beállítása központi előfeszítő rugókkal történik, ezek a kötés mechanikáját képesek kioldani, amennyiben a síbakancs a beállított erőt meghaladóan terheli a kötést.

Az utóbbi évek legjelentősebb fejlesztése az Atomic elektronikus síkötése volt. Ez a kötés érzékelő áramkörök segítségével képes kijelezni, ha a síbakancs nem megfelelően illeszkedik a kötés valamely részében, nem megfelelő a kötésbeállítás, vagy egyéb probléma miatt (pl. amikor a síbakancs talpán rátapadt hó marad). Az alapvető működési elv azonban ennél a kötésnél is a hagyományos alapokon nyugszik. Az átlagos hobbisízők számára megfelelő védelmet biztosít a szakszerűen beállított síkötés, valamint a tudásszintnek megfelelő lejtő és sebesség megválasztása, illetve a jó kondíció.

A jelentős fejlesztések elsősorban a versenysportban, ezen belül is a lesikló szakág felszereléseinél várhatóak. Ebben a szakágban ugyanis gyakorlatilag átfedés léphet fel a lesiklás során a kötést érő erőhatások, illetve az eséskor jelentkező erőhatások nagysága között. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megfelelően beállított síkötés esetében is előfordulhat az, hogy a síkötés leold lesiklás során, illetve a súlyosabb véglet, amikor a síkötés nem old le esés során, így durva sérüléseket okoz a versenyzőnek a csavarodó síléc. Ezt jól érzékelteti, hogy míg egy sportos hobbisízőnek is bőven elég egy maximálisan 14-es DIN értékig állítható kötés, a lesikló-versenykötéseknél létezik 15-ös és 30-as DIN érték között állítható kötés is.

Itt a fejlesztés fő iránya lehet, hogy a síző térdére nyúlást érzékelő szalagokból álló „harisnyát” húznak, amely képes érzékelni az olyan mértékű csavaró igénybevételeket, amelyek már sérüléshez vezetnek.

Ekkor az érzékelők rövid távú rádiójeladón keresztül jelet küldenek a síkötéshez, amelyben működésbe lép egy kisméretű, cserélhető pirotechnikai eszköz (az autók pirotechnikai övfeszítőjéhez hasonló elven), amely a másodperc tört része alatt, még a sérülés előtt minden esetben leoldja a síző lábáról a lécet, ha az a hagyományos módon még nem oldana le.

Bármilyen újítással fogunk is találkozni a következő évek során, az irányelv a síbakancsoknál a komfort és a személyre szabhatóság, a síkötéseknél pedig a minél nagyobb biztonság elérése lesz, minden síző kényelmére és örömére.