Telemark sízés, telemark versenyek

Telemark egy tartomány neve Norvégia déli részén, ahonnan a síelés, mint szabadidősport útjára indult a nagyvilágba. Telemark tartomány a síelés minden mai szakágának - a sífutásnak, biatlonnak (sílövészetnek), síugrásnak, szlalomnak, sítúrázásnak és magának a telemarknak - bölcsője. Telemarki eredetű a sísport összes alaptechnikája: a párhuzamos lécvezetés (a krisztiania), a mai alpesi sítechnika és persze maga a telemarktechnika is.

A telemark(i) technika és -stílus legszembetűnőbb ismertetőjele, hogy a síelő minden ívben féltérden állva, támadóállás-szerű támaszhelyzetben kanyarodik. Ez a tartás ismerős lehet a síugrók landolási technikájából. Ezt nevezzük telemarkpozíciónak. A pozíció kanyaronkénti váltása lágy harmóniát kölcsönöz a táncszerű mozgásformának.

Telemarkból származnak az első olyan sílécek, melyek - ellentétben az akkor széles körben elterjedt hosszú, egyenes lécekkel - rövidebbek és piskóta alakúak voltak. Ez a forma rendkívül hasonlatos a mai carvinglécek kialakításához, tagoltságához. Ezt a piskótaformát nevezzük a mai napig a lécek telemarkívének.
Mivel az akkori felszerelések még elsősorban a közlekedés szolgálatában álltak, így szükségszerűen bármely terepen és körülmények között használhatónak kellett lenniük. A bőrből készült kötéspántok a szintén bőrből készült bakancsokat csak az orr-részüknél rögzítették a léchez. Ennek köszönhetően a sarok szabadon mozgott, ami alkalmassá tette a felszerelést a sífutásra és lesiklásra egyaránt. A sokoldalú felszerelés széles skálát nyitott a mozgástechnikák fejlődésének. A felszerelés kreatív használatának köszönhető a modern alpesi sítechnika kialakulása is. Párhuzamos lécekkel, a sarkakat a lécen tartva gyors irányváltások váltak lehetővé, így alakult ki a mai szlalomozás technikája.

Sondre Norheim és Fridtjof Nansen Sondre Norheim a modern síelés atyja. A Telemark tartományban fekvő Morgedali-völgy legjobbja volt, akrobatikus és félelmet nem ismerő síugró és síelő. Saját maga készítette léceit ívelt oldaluk különböztette meg az akkoriban használatos lécektől. 1866-ban megnyerte az első írásos emlékekben is szereplő síugróversenyt, valamint itt mutatta be először nagyobb közönség előtt az általa oly briliánsan kivitelezett sítechnikákat, a telemarkot és a krisztianiát. 1868-ban Norvégiában már szinte mindenki ismerte nevét. Több helyen bemutatta és oktatta sítechnikáit, sarokkötései és ívelt lécei elterjedtek. Neki köszönhető, hogy a síelés nagyobb tömegek számára szórakozást nyújtó szabadidősporttá vált. 1884-ben Amerikába emigrált, és ott folytatta munkásságát. Ennek következménye, hogy Amerikában a mai napig jobban fennmaradt a telemarkstílus, mint a világ más területein. A világ többi részét Fridtjof Nansen norvég felfedező ismertette meg a síeléssel.1888-ban elsőként ő szelte át síléceken Grönlandot, s az útjáról több nyelven megjelent könyvek elindították a síelés - a "sportok sportja" - valódi tömegsporttá válását a világon.

A szakágak szétválása
A síelés technikái 1896-ban, a millecentenárium idején jutottak el Európába. Ekkor rendezték kontinensünkön az első "lábszánkóversenyeket", melyeket a norvég sportolók hatalmas fölénnyel nyertek, jócskán maguk mögé utasítva még az osztrák Alpok lakóit is. A versenyeken a legkedveltebb számok a szlalom, a síugrás és a sífutás lettek. Míg ennek köszönhetően ezek az ágak mindinkább előtérbe kerültek és rohamosan fejlődésnek indultak, a többi ág - köztük a telemark - háttérbe szorult, és ott lassabban fejlődött tovább. A síelés végleg különböző ágakra szakadt, természetesen különböző felszerelésekkel: síugrás - hosszú, széles, egyenes lécekkel; sífutás - hosszú, rendkívül keskeny lécekkel; alpesi síelés - rövidebb, ívelt lécekkel. A telemark csak nyomaiban maradt fönn: a síugrók és a sífutók felszerelésének szabadon mozgó, rögzítetlen sarkában.Az 1970-es években Amerikában újra reflektorfénybe került ez a látszólag feledésbe merült stílus, majd ismételten útjára indult, hogy hazataláljon. Ma már egyre népszerűbb szabadidő-és extrémsport Európában és Skandináviában is.

Sítúrázás
A felszerelés mai napig megőrizte sokoldalúságát, így alkalmas hosszabb sítúrákra, és a tömegtől távoli extrém vagy éppen meghitt szűz havas síelésekre. A léc talpára rögzített, csak menetirányba csúszó fóka- vagy szintetikus szőrme segítségével érintetlen lejtőket, sílifttel elérhetetlen csúcsokat mászhatunk meg. A mélyhavas lesiklásokkor mozgásunk harmóniáját a szűz havas lejtő hullámzásával fejelhetjük meg. A szél simogatását csak a kanyarokban szembefröccsenő porhó törheti meg. Hullámozva meríthetjük magunkat újra és újra bele a tiszta, fehér, könnyed élvezetbe.

Telecarving
A technikai fejlődés vívmányai nem kerülték el a telemarkot sem, így az extrém carvinglécek is részévé váltak a felszerelésnek. Ezekkel a rövid, kis rádiuszú lécekkel élesen húzott, kerek íveket síelhetünk, melyek extrém bedőléseket tesznek lehetővé. Így egy-egy kanyarban jóformán a földre fekhetünk, majd az ív végén ebből felállhatunk, és így kezdhetjük a következő ívet. Az ősi telemark és a modern carving ötvözéséből született legmodernebb telecarving-technika a nemzetközi porondon elsőként magyar előadás keretein belül mutatkozott be. A technika és kidolgozott oktatási módszere idén januárban debütált az Interskin, a síoktatás világkongresszusán.

Telemarkfelszerelés Cipők A piacon találunk bőrből és modernebb, műanyagból készült változatokat. A műanyag telemarkcipők sajátossága, hogy a lábfej első harmadában a cipő egy beépített, puhább anyagú csuklórésznek köszönhetően hajlik. Ez teszi lehetővé a féltérdelő tartás felvételét, ez adja a felszerelés mozgékonyságát, szabadságát. A műanyag cipőknek alapvetően két kategóriája létezik: az alacsonyabb szárú, 2-3 csatos cipők elsősorban pályákra és túrákra jók, a magasabb szárú, 3-4 csatos cipők inkább a versenyekre valók. A modern műanyag cipők rendkívül jó tartást biztosítanak a bokának és a lábnak, így téve lehetővé a stabil lécvezetést nehéz terepkörülmények között is. A bőrcipők elsősorban túrázásra, illetve a léc élen tartását elősegítő gyakorlásra valók. A telemarkcipők szabvány talpkialakítással készülnek, amely előre túlnyúlik a cipőn, egy-másfél-két cm-es "csőrt" formálva a cipőnek. A cipő orránál a talp felől 3 furatot találunk, melyekbe a leszorítós kötések 3 tüskéje illeszkedik. Kötések A telemarksíkötések funkciójukat tekintve két lényeges dologban térnek el az alpesi kötésektől. Az egyik, hogy csak a sícipő elejét rögzítik a síléchez, a másik, hogy nagyrészt nem oldanak le esés esetén.A piacon többféle megoldás közül válogathatunk, de alapvetően két modellcsoport terjedt el széles körben: az egyszerűbb leszorítós kötések és a ma már jobban elterjedt kábeles kötések.

Telemark versenyek
A telemarkversenyzés gyökerei Skandináviába, a sísport kezdeteihez, az 1800-as évekig nyúlnak vissza. Mivel akkoriban sípályák nem léteztek, a lesiklást akadályok nehezítették: erdők, buckák, ugratók. Az erdőkben való síelést felváltotta a versenykapuk közötti nagy sebességű száguldás, a háztetőkről való ugrálást ma már sírepülésnek nevezik, a felfelé haladást pedig sífutó- vagy sítúraversenyként rendezik meg. A telemark szakág versenyzőinek készség szintű, sokoldalú sítudással kell rendelkezniük. A legtöbb versenyző más szakágakból érkezik ebbe az összetett világba. Ma a telemark-versenyzésnek saját rendszere van kupaversenyekkel és pontszerző versenyekkel. A legrangosabb versenyek a világkupa és a világbajnokság. Ez utóbbit kétévente rendezik. A telemarktársadalom ma már egyre több versenyszámban és stílusban rendezi versenyeit, de a nemzetközi szövetség (FIS) által megállapított és elfogadott szabályrendszer szerint három hivatalos versenyszám létezik: telemark-óriás-műlesiklás, klasszikus sprint és klasszikus telemark. Ami minden versenyszámban közös: a versenyzőknek telemarkstílusban kell versenyezniük.

Telemark-óriás-műlesiklás
A versenyt a hagyományos óriás-műlesikláséhoz hasonló, de kötelező ugratókkal nehezített pályán rendezik. Az ugratóknál vonal jelzi az ugrás minimális távolságát. Mérik a versenyző idejét, de ezenkívül számít az ugrások kivitelezése és távolsága is. Minden hiba egy büntető másodpercet von maga után. Hibának számít minden nem tökéletesen telemarkstílusban húzott ív, ha a versenyző nem ugrik túl az ugratók utáni minimumvonalon, vagy ha nem telemarkpozícióban landol. A mért idő és a büntető másodpercek adják a versenyző által teljesített időt. A versenyt két futamban rendezik.

Telemarksprint
Ez a versenyszám három részre tagolt pályán zajlik. Először az óriás-műlesikláshoz hasonló pályaszakasszal kezdődik, a már leírt szabályokkal. A második részben lesiklás közben a versenyzőnek 360°-ban meg kell kerülnie egy jelet (sárga zászlós kapu, kör alakú káddal körbevéve), majd a célig sífutással kell eljutnia. A sífutás távja kb. 200 méter. A versenyszámot két futamban rendezik, és a jövőben talán olimpiai versenyszámként is viszontláthatjuk.

Klasszikus telemark
A telemark versenyszámok "királya". Ez a versenyszám óriási erőfeszítéseket követel a versenyzőktől a hosszú pálya, valamint az akadályok nehézsége miatt. A versenyzőknek először a szuper telemark pályarésszel kell megküzdeniük, ahol a sebesség hatalmas. Ezt a részt követi az óriáspálya, majd a sífutószakasz. A pályát nehezíti még két ugrató, ahol a versenyzőnek 30 méternél távolabb kell repülnie, illetve két 360°-os forduló. A sífutó-szakaszt is akadályok tarkítják, többnyire buckák. A teljes pálya összideje - büntető másodpercek nélkül - 5 percnél is több lehet.

Nem hivatalos versenyszámok

Telekrossz
A nem hivatalos versenyszámok között, fesztiválokon rendezik a síkrossz és a boarderkrossz e rokonversenyszámát. Egy kijelölt akadálypályán, mely ugratókat, éles bobpályaszerű kanyarokat tartalmaz, egyszerre négy vagy több felvértezett telemarkversenyzőt indítanak a küzdelem útjára. A gladiátorviadalokhoz hasonlatos futamot az első beérkező nyeri. A verseny a szó szoros értelmében kieséses rendszerű. A verseny jellegéből adódóan az indulók számára védőfelszerelés kötelező: bukósisak, gerinc- és vállvédők stb.

Freestyle, akrobatikus telemark
A telemark leglátványosabb és a nézők körében legkedveltebb extrém versenyszáma. A félcsőben és big-air ugratókon rendezett megmérettetésen a szaltóiért, grab-jeiért, és azok kivitelezéséért legtöbb pontot kapó versenyző viszi el a pálmát.

Telemarkoktatás
Magyarországon egyelőre kevés a lehetőség a felszerelés bérlésére és az oktatásra, de azért akad: karácsonytól március 15-ig a St. Corona-i osztrák síiskolában bármely nap kérhető oktatás magyarul is. Itt ehhez a világszínvonalú felszerelés is biztosított. Ez Budapesttől sem esik túl messze, mindössze 350 kilométerre. Más időpontok és táborok tekintetében a cikk szerzőjénél lehet érdeklődni.